Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Bényei Miklós: Az erdélyi múzeumi gondolat a reformországgyűléseken
ban Eszterházy László gróf pénzgyűjteményét és az éremtári őr állására ötezer pengő forint tőkét, augusztusban Teleki József gróf főkormányzó ritka nyomtatványokat és a frissen megjelent magyarországi könyvek megvásárlására háromezer pengő forintot, Lészai Dániel, Szászváros széki főorvos éremgyűjteményét, év végén Zeyk János és a gróf Degenfeld-Schomburg testvérek (Ottó, Imre és Pál) könyvtárukat, Woititz József izraelita kétezer pengő forintot héber nyelvű könyvek vásárlására, Góró Lajos mérnök-őrnagy különféle tárgyakat ígértek, Sófalvi Elek kincstári titoknok az általa szerkesztett bányászati munka száz példányának árát szánta a leendő intézménynek. 16 1842 elején további ajánlatokat ismertettek a diétán: Reinpold Ignác kamarai seborvos egy könyvet ajándékozott, Kovács Miklós római katolikus püspök 5000 pft tőkét adott volna (de csak a királyi jóváhagyás után), Ágotha János festésztanár három olajmellképét kínálta fel, a Báternay család egy ásványgyűjteményt, ifj. Wesselényi Farkas báró Napóleon egyiptomi expedíciójáról egy drága (400 aranyat érő) rézmetszetes kiadványt engedett volna át. 17 Küküllő megye közgyűlése közadakozást indított a múzeum javára, sőt szükség esetén a beszedett megyei adókból is hajlandó lett volna áldozni a kivitelezésre. 18 Tehát az erdélyi társadalom minden rétege megmozdult a nemes cél érdekében. A központi rendszeres bizottság pár nappal az országgyűlési határozat után, 1842. június 28-án a feladatot a közigazgatási és a tudományos albizottságokra bízta. 19 A vegyes albizottságnak Mikó Imre gróf volt az elnöke, és a múzeumról Kemény József gróf tervezete alapján tárgyalt. 20 A testület 1842. december 12-én terjesztette a központi bizottság elé véleményét. 21 Ott a múzeumot illetően már másnap elfogadták az előterjesztést, beleértve a kidolgozott törvényjavaslatot is. 22 A központi rendszeres bizottmány elnöke, Teleki József gróf főkormányzó 1842. december 15-én nyújtotta be az országgyűlésnek a megállapodásról készített jegyzőkönyvet és az érdekelt irományokat. 23 A jegyzőkönyv javasolta: kérjék ki az uralkodó engedelmét, hogy az intézményt az ő nevéről „Museum Ferdinandeum"-nak nevezzék. A gyűjtemények elhelyezésére a város közepén 16 Erdélyi ogy.jkv. 331., 337., 429., 431-432., 506-508., 511., 567, 569-570., Sófalviról: 526-527. - Zeyk János jogilag elfogadhatatlan ajánlatát később helyesbítette: uo. 661662. 17 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 599., 618-619., 662., 744. 18 KÓSA Zsigmond: Küküllei közgyűlés. Végzet In: Múlt és Jelen, 1842. júl. 26. 468. Említi Pintér M. i. m. 89. 19 Központi rendszeres bizottmány jegyzőkönyve. MOL F 135. 119. csomó. 33-34. 20 KELEMEN L. i. m. 13-16. 21 Központi rendszeres bizottmány jegyzőkönyve. MOL F 135. 119. csomó. 35-36., 4822 Központi rendszeres bizottmány jegyzőkönyve. MOL F 135. 119. csomó. 37-47. 23 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 523.
