Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Bényei Miklós: Az erdélyi múzeumi gondolat a reformországgyűléseken

mert hányadiknál találkozik össze az értelmesség vagyonossággal, hogy á külföld kincseit felkeresve, vagy azokat magányos gyűjteményébe varázsolva pótolni hagyja az illy nemű közintézetek hiányait, és hánynak hő törekvése nem nyomaték le a' szükség által, hány talentum nem enyész használatlan el honunkban, hány nem vészen visszás irányt magának, el lévén záratva onnan, hová talentum, hova természeti hajlam meghívá, és hányból nem válik azért ostora az emberi nemnek, ki annak jóltevője lett volna. Ha a' tudományt a' vagyonosok monopóliumává tenni nem akarjuk, illynemű közintézetek felállítása elkerülhetetlen." Ezért javasolta, hogy határozzák el egy könyvtár és múzeum létrehozását Kolozsvárott, országos költségen, rovatolással (vagyis a kiváltságosokra kirótt kötelező befizetéssel); a felállítás mikéntjére pedig a rendszeres bizottság dolgozzon ki plánumot, bevonva az ajánlattevőket is.

12 Melegen üdvözölte az indítványt Pálfi János, Küküllő megye követe, „annyival őszintébb örömmel, mivel úgy tekintem azokat, mint csalhatatlan jeleit annak, hogy a' nemzet lerázva lábairól a' szellemi tespedés százados porát, meggyújtva az ész fáklyáját, 's világánál értelmi fejlődésre törekszik, melly nélkül szabadság szabadossággá, jog kiváltsággá, igazság kegyelemmé törpülnek, melly nélkül törvényesség, hazaszeretet 's fejedelem iránti őszinte tisztelet mély gyökeret nem verhetnek."

13 Az ülésen más művelődési intézmények - a tudományok akadémiája, a műegyetem - alapítása, továbbá a mezőgazdasági ismeretterjesztés és szakképzés szempontjából is nagyjelentőségű gazdasági egyesület megalakítását is szorgalmazták.

14 Vagyis a múzeum ügye szélesebb összefüggésben, a formálódó társadalmi-kulturális reformprogram részeként került szóba. Az erdélyi liberális politikusok is felismerték, hogy a nemzeti regeneráció, a korszerűsödés folyamata csak a szellemi haladással együtt képzelhető el. A nemzeti és polgári művelődés igénye immár sokak tudatában egybeforrott, vagyis a nemzeti művelődés eszménye magában foglalta a polgári jelleg számos vonását. A rendek aznap olyan végzést hoztak, hogy egy középponti bizottságot küldenek ki, amely tegyen javaslatot a nemzeti múzeum, akadémia, gazdasági egyesület, politechnikum létesítésére, a nemzeti színház elrendezésére, egy országos tanácskozó terem és főkormányzói lak állandósítására, és munkálatát mielőbb adja be az országgyűlésnek; az alapítók - akik nem tagjai a bizottságnak - vegyenek részt az őket érintő tárgyak vitájában.

15 Az év folyamán újabb felajánlások érkeztek az országgyűléshez. Kolozsvári Pál borgói szolgabíró (Doboka megye) már a diétái vita előtt könyveket, június12 Beszédtár 1841-43. 3. köt. 498-501. (idézetek: 500.) 13 Beszédtár 1841-43. 3. köt. 501. 14 Beszédtár 3. köt. 498-504. 15 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 332. A június 21-i ülésről ír KELEMEN L. i. m. 12-13.