Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)
I. Történeti rész - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
tékszórókat, a hasítógépeket. Tették ezt még akkor is, ha egyes gépeket csupán többen, közösen szereztek be és használtak, mint pl. a hasítógépet, amelynek kezeléséhez maguk közül "hasítómestert" jelöltek ki. Sajátságos kevertség jött így létre, hiszen a régi tulajdon- és működési forma közé illesztették be a modern termelés és forgalom eszközeit. Visszatérve a gyáralapítások tényéhez, rá kell arra is világítani, pl.: Veréb Lajos majd 25 évi saját, megfeszített munkája után tehetett kísérletet üzeme létrehozására és további kitartásra és szívósságra volt szüksége ahhoz, hogy a bekövetkezett gazdasági világválság ellenére is talpon maradhasson. Hasonló erőfeszítésre és kiváló munkára volt szüksége Szilágyi Istvánnak is, hogy fiának előkészítse, lehetővé tegye a gyáralapítást, de hasonló volt a helyzet a "Kiss Testvérek Bőrgyára Rt." létesítése esetében is, ahol az előkészítő munka nagy részét Kiss Imre (az idősebb) elvégezte a fiai számára. Nem szabad elfeledkezni arról a fontos tényezőről sem, hogy a Kiss-féle üzem alapításánál a négy testvér összefogására, a válság alatti veszteségek ellenére éveken át, pontosan 7 éven át való rendíthetetlen kitartásra volt szükség az üzem életben maradásához. Meg kell említenünk továbbá a bankhitel ipartámogató szerepét is, melyet ugyancsak a Kiss testvérek vettek igénybe. Indulásuknál az Altalános Forgalmi Bank nyújtott segédkezet, az 1930-as évek második felében a szükséges fejlesztést és értékesítést is ismét bankhitelekkel oldották meg. Némileg külön utat járt be, az előző három gyároshoz viszonyítva Pikó József. O házasságkötés révén jutott egy kisebb műhely tulajdonába, amikor özv. Végh Ferencnét elvette feleségül. De - és ezt Pikó esetében is ki kell emelni - a kis műhelyt alapos rátermettséggel, szorgalommal emelte gyári színvonalra. Még egyszer hangsúlyoznunk kell azt, hogy egyik gyár sem egyik napról a másikra jött létre, mindegyikük mögött jó néhány éves kiváló munka, szakmai elismertség állt. A gyári szintű tömegtermelést pedig azáltal tudták folytatni, hogy a vevőkört állandóan megfelelő minőségű áruval tudták ellátni. A személyi adottságok mellett természetesen nem feledkezhetünk meg olyan faktorokról sem, amelyek adottak voltak. így pl. az első világháború után jelentős volt a boxbőrök iránti kereslet, ezért Kissék termelésük folyamán erre koncentráltak, de amikor 1930 után csökkent az ilyen bőrök iránti igény, felhagytak annak előállításával. Természetesen az adott árunál fel kellett ismerni a konjunktúrát, de a dekonjunktúra bekövetkezését is. Az iparágra, a gazdasági világválság egy sajátos kettős hatással volt, részben akadályozó tényezőnek bizonyult (az adósok fizetésképtelensé-