Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

III. Vallomások - Ötvös László: A vallomások elé

Lőcsei István (1904-1984) Lőcsei István 1904. február 21-én született Nagylétán kisbirtokos családban. Hatan voltak testvérek, akik közül hárman mesterséget tanultak. Elemi iskoláit Nagylétán végezte. 17 éves korában Debrecenbe jött, ahol Pikó József tímármesterhez állt be tanulónak, 1924-ben tímársegéd munkakönyvet kapott, és 1933-ig ebben a beosztásban dolgozott. 1933-ban kiváltotta a tímár ipart, és mint önálló tímár kisiparos dolgozott a Tímár u. 38. szám alatt. 1935-ben megnősült. Iparát 1939-től a Vígkedvű Mihály u. 59. szám alatt gyakorolta, társulva Ladányi János tímármesterrel. 1941-ben megalakult a Debreceni Tímár Társulat Termelő és Értékesítő Szövetkezet. A Szövetkezet célja, hogy a 75 tímár kisipari üzem termékét értékesítse, az üzemet a szükséges vegyszerekkel ellássa. 1942-ben a debreceni Tímár Szakcsoport ingó és ingatlan vagyonának résztulajdonossá válik. A Szakcsoportnak 52 tagja volt, telephelyük Teleki u. 86. szám. Iparát 1950. szeptember 17-én törölték. A vállalkozás tulajdonjogának elvétele mellett a következő berendezéseket barbár módon a szemünk láttára helyben összetörték: 1 db faragógép, 1 db fényezőgép, forgóhordó, villanymotorok, stb. A család fenntartása érdekében több szakmát is kénytelen volt kitanulni. 1950-ben vasesztergályos tanfolyamot fégzett, először csak Diósgyőrben távol a családtól, majd Debrecenben sikerült üzemi munkásként elhelyezkedni. 1952-ben sikeresen vizsgázott a villanyszerelő szakmából is. Közben egészségi állapota erősen megromlott, így abbahagyta ezt a munkát, és bérelt földön gazdálkodott. A tímármesterség szeretete nem hagyta nyugton, és 1957-ben a debreceni Bőripari KTSZ-nél mint tímármester dolgozott 1962-ig, amikor súlyosbodó állapota miatt kérte rokkantsági nyugdíjazását. Ezután a Bocskay kertben lévő szőlőjében töltötte idejének nagy részét 1984-ben bekövetkezett haláláig. Az 1950-es években a családot igen sok sérelem érte. Állandóak voltak a zaklatások, üldözések, a tímárok családját osztályidegennek bé-