Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)

Gáborjáni Szabó Botond: Az iparművészet virágzásának feltételei a régi Debrecenben

adatainál, 1828-ban azonban már csak második helyen állott.

11 Vonzásköre - a mezővárosok 50-60 kilométeres hatósugarával szemben - gazdaságilag és kulturálisan is többszáz kilométeres volt, országos vezető szerepe több vonatkozásban a reformkorig tartott. A Kollégium, az „ország iskolájának" léte és szerteágazó kapcsolatrendszere nélkül nem alakulhatott volna ki Debrecenben a hazai könyvkötő művészet egyik kiemelkedő központja. A könyvek használata, a könyvkötészet iránti igény ugyanis szorosan összefügg egy-egy település kulturális életének intenzitásával. Debrecen iskolaváros jellegére és iskolafenntartó erejére jellemző, hogy a 2000 körüli diáklétszám a XVIII. század első harmadától folyamatosan kimutatható, akkor is, amikor a lakosság csak 25 ezer fő volt. Jól szemlélteti az arányokat, hogy Pest lakossága 1720-ban 2200 fő alatti - 1783-ig tízszereződött meg - azaz volt idő, amikor a Kollégium tanulóinak összlétszámát alig haladta meg Pest népessége.

12 Ha egy térképen egymásra vetítjük a főiskola „partikuláit", a Debrecenben vásározó kereskedők telephelyeit, a diákok legációs helyeit, az iparos legények vándorlásának állomásait, a nyomda bizományosainak működési helyét, egyrészt igen jelentős átfedés tapasztalható, másrészt a magyarországi református egyház bázisterületeit látjuk magunk előtt.

13 A Kollégium Rácz István számításai szerint a legnyomasztóbb tőkehiány idején is évi 6-7 diákját indította nyugat-európai egyetemekre, mert a legjobbak olyan (fontosabb) települések iskoláiba kerültek, ahol rektori fizetésük két-három év után megalapozta tanulmányaik külföldi folytatását.

14 Természetesen rossz termés, vagy hadjáratok idején egy Debrecen méretű városnak is komoly megpróbáltatást jelenthetett volna a tekintélyes diáksereget saját erőből táplálnia. A Kollégiumot létfenntartásának elemi követelményei arra késztették, hogy az ország több mint 1200 református egyházközségének mindegyikével folyamatos kapcsolata legyen. A három nagy egyházi ünnepen igét hirdető legátusok, aratás és szüret után pedig adománygyűjtő szupplikánsok járták be az egész országot.

15 Ugyanakkor a Debrecenbe áramlás is tekintélyes mértékű: kiváltképpen a váradi iskola beolvadása után 40 vármegyéből szinte folyamatosan érkeztek a Kollégium növendékei, olyan tömegben, hogy a felső tagozaton 15% alatt maradt a helyi hallgatók aránya.

16 A legutóbbi neveléstörténeti feldolgozás 584 rektóriát (másnéven partikulát, azaz fiók iskolát) sorol föl,

17 nemritkán az ország távoli sarkaiban, ahol több-kevesebb ideig debreceni rektor, debreceni methodussal, többnyire debreceni tankönyvből tanított. 11 Az iparosok létszámát tekintve 1774-ben 96 közül 20 ágazatban még szintén Debrecen vezetett. (L. Debrecen története. 2. k. Debrecen, 1981. 310.) Jelentős népesség ingadozás tapasztalható járványok következtében. Az 1739-es pestisjárvány idején például a lakosság harmada pusztult el, majd a korábbi szint rendkívüli gyorsasággal helyreállt. 12 Pest népességének számát tekintve 1720-ban még csak 24. város Magyarországon. L. GYIMESI SÁNDOR: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp. 1975. 260. L. még: LEDERER EMMA: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Bp. én. Magyar művelődéstörténet 4. k. 13 Történeti demográfusok igazolták, hogy a helynévi eredetű debreceni családnevek olykor 2-300 kilométerre lévő és szinte kivétel nélkül református többségű magyar településekre utalnak. Debrecen története. 2. k. Debrecen, 1981. 25-29, 14 RÁcz ISTVÁN: Az ország iskolája. Debrecen, 1995. 240. 15 Az elégséges kapcsolattartás érdekében a vakáció 22(!) hétig tartott! 16 RÁcz ISTVÁN: i. m. 34. 17 DANKÓ IMRE: A Kollégium partikularendszere. A Debreceni Református Kollégium története. Bp. 1988. 802.