Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Torma László: A pergamen készítéséről
Torma László: A pergamen készítéséről A pergamen készítéséről, fajtáiról a korabeli irodalom 1 közöl részletes ismereteket a kevés számú modern irodalom 2 mellett. A muzeológus, levéltáros és restaurátor szakembereken kívül csupán néhány könyvkötő, iparművész, kalligrafikus érdeklődik iránta. E dolgozat egy könyv kivonatos fordítására vállalkozik, néhány saját gondolattal kiegészítve (ezek a bevezetés után dőlt betűvel szedettek), a 19. század technológiai irodalmából. 1862-ben jelent meg Hermann Lorenz: Die Fabrikation des pergaments und der Darmsaiten c. munkája egy sorozat 66. köteteként 3 . A Neuer Schauplatz der Künste und Handwerke sorozat 4 , a Diderot-féle enciklopédia német kiadásának 19. századi megújítása. A kötetek a korabeli anyag- és technológia ismeretek közlésének teljességére törekedtek. Metszetekkel ellátott táblák egészítik ki. Idézek még néhány, a 18. század utolsó harmadától megindult technológiai irodalomból, amelyek megjelenésüket a technológia oktatása megkezdésének köszönhetik. A kötet tulajdonképpen az írópergamen gyártását írja le, más pergamenféleségeket ezek után tárgyal, e cikkben hasonlóan járok el. A pergament J. Beckmann 5 a göttingai egyetem első technológia tanára röviden így írja le, 1777-ben: „ (az alapanyag) .. .borjú, bárány, de kecske, gida, szamár és disznóbőr is lehet. (a nyers bőrt) Mossák, meszesbe teszik, késsel szőrtelenítik, kitaszítják, mossák kútvízzel, rámára kötve kifeszítik, a húsoldalára felvitt krétával tisztítják, habkővel tisztára dörzsölik, majd napon, vagy fűtött szobában szárítják (a közvetlen sugárzó hőt, napot és fűtőtest közelségét el kell kerülni, mert a bőr elenyvesedh.et, megkeményedik, visszafordíthatatlan kémiai változások történnek) és még vékonyítják. Egy fajtáját sárgítják... íráshoz és festéshez kiváltképpen a húsoldalán dolgozzák meg és kissé nyersen hagyják. A finom pergament a meg nem született bárányok és kecskegidák bőre adja." Tehát a pergamen egy feszített állapotban megszárított pőre (a cserzés előtt álló húsolt, szőrtelenített bőranyag), amelyet krétáztak és megcsiszoltak. 1 Pl. HERMBSTÄDT, S. FR.: Grurtdriß der Technologie. I —II. B. Wien, 1821. KEESS, ST. E.: Darstellung des Fabriks- und Gewerbswesens im österreichischen Kaiserrstaate. I-IV. B. Wien, 1819-1824. WIENER, F.: Die Weißgerberei, Sämischgerberei und Pergamentfabrikation. Wien-Pest-Leipzig, 1877. GINTL, W. FR.: Handbuch der Weißgerberei und der gesammten Weißleder-Färberei. Weimar, 1873. 2 KissNÉ BENDEFY MÁRTA-BEÖTHYNÉ KOZOCSA ILDIKÓ: A bőr és pergamen felépítése, gyártása, tulajdonságai, károsodása és vizsgálata. Budapest, 1992. Országos Széchényi Könyvtár. További irodalommal. 3 LORENZ, HERMANN: Die Fabrikation des Pergaments und der Darmsaiten. Weimar, 1862. Neuer Schauplatz der Künste und Handwerke 66. B. 4 A Diderot-féle enciklopédia német nyelven 21 kötetben, Schauplatz der Künste und Handwerke sorozatcímmel jelent meg 1762-1805 között, ennek megújítása a Neuer Schauplatz der Künste und Handwerke 269 kötetben, 1817-1865 közötti megjelenéssel. 5 BECKMANN, J.: Anleitung zur Technologie. Göttingen, 1780. 305. p.
