Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Beöthyné Kozocsa Ildikó: A debreceni festett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sajátosságai
Beöthyné Kozocsa Ildikó: A debreceni festett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sajátosságai, valamint az ezzel összefüggő restaurálási problémák Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok tárában huszonkét festett pergamen - és néhány festett bőrkötés található. Kutatómunkám során e köteteket vettem vizsgálat alá, emellett hasonló jellegű könyvkötéseket az Iparművészeti Múzeumban is tanulmányoztam. Mindkét gyűjteményben tudomásomra jutott, hogy - beható vizsgálatok hiányában e kötésekről még nem sikerült bizonyítani debreceni eredetüket. A könyvtárak kezelői a díszítési stílusjegyek alapján sorolták korábban e jellegzetes módon bekötött könyveket a „debreceni festett pergamenkötések" közé. Az e téren tapasztalható bizonytalanságnak több oka is van: ezekben a könyvekben, ellentétben a Debreceni Református Kollégium könyvtárának számos példányával, nem szerepel a könyvkötő mester, vagy mesterremek esetén a leendő mester neve. A kötések készítési idejét, helyét, gyakran nem lehet meghatározni, és ebben a kérdésben a „posszeszor" és egyéb bejegyzések sem mindig nyújtanak elegendő támpontot. A kötési technika vizsgálatával, amely szintén segítséget jelenthet a műhelyek azonosításánál, még senki nem foglalkozott. A díszítési stílusra vonatkozóan sem történtek szakszerű és rendszeres összehasonlító vizsgálatok. Az utóbbi feladat a kötéstörténészre vár. Ismeretes, hogy a régmúlt időkben az iparosok gyakran vándoroltak abból a célból, hogy a külföldi műhelyekben tudásukat, gyakorlatukat bővítsék. így a XVII-XVIII. században is több vándor compactor jött Debrecenbe, hogy az itteni műhelyekben tanuljon, ugyanakkor a magyar könyvkötő legények is ellátogattak a szomszédos országokba. Ily módon a jellegzetes „debreceninek" mondott stílusjegyek felbukkannak máshol is: Erdélyben, a Felvidéken, Ausztriában, Németalföldön és a német területeken. Takács Béla, aki könyvében foglalkozott a témával, megjegyzi, hogy a kötetek között gyakran oly nagy mértékű a hasonlóság, hogy nehéz megállapítani hol is készültek 1 . Ez okból még körülményesebb a könyvkötő műhelyek azonosítása. Arra vállalkoztam, hogy a feltehetően debreceni eredetű, vagy debreceni stílusban bekötött könyvek kötéstechnikai elemeit összegyűjtsem, és ezek alapján hozzájáruljak az azonosítás munkájához. Az Országos Széchényi Könyvtár kötéseiről mintegy 150 diafelvétel készült 2 . Ezek némelyikén nem csak a kötetek borítóinak díszítése, hanem a 1 TAKÁCS BÉLA: A debreceni könyvkötőművészet. Debrecen, 1980. 47-63. o.
