Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben
szláv, vagy német nyelvű bibliamagyarázatot tartalmazó jegyzetlapok kerültek elő. Hét ilyen kötéssel találkoztam (Romhányi 278-279. p. 822-827. tételek), és nem lehet véletlen, hogy ezek közül csak egy van Debrecenben. 33 Ha ezeket Debrecenben kötötték, akkor valami megrendelés lehetett. E mellett szól, hogy mindegyikben ugyanaz az 1710-ben Halléban görögül nyomtatott Újszövetség van. Szinte biztos, hogy a könyvkötő egyben könyvkereskedő is lehetett. De nincs bizonyíték arra, hogy ezeket Debrecenben kötötték volna. Az Akadémia Könyvtárának is van ebből a görög nyelvű Újszövetségből példánya (543.059, ez a hetedik - ez Romhányi könyvében nem szerepel). Egy újabb díszítési formája a kötéstáblának a napsugaras oválisban látható feszület a nádszállal és lándzsával. A kötéstábla jobb alsó és bal felső sarkából átlósan kiinduló leveleles ág fonyja körül a napsugaras ovális középdíszt. Hogy ez a könyvkötés sem készülhetett református hívő számára, azt nemcsak a kötés centrumában látható kereszt miatt gondolom, hanem a Madonnát ábrázoló kapcsok miatt is. Nagyon szép a könyv metszése. (15. kép) Ismerünk egy nagyszombati festett pergamenkötést is, sajnos csak a szakirodalomból, 34 mert a könyv magántulajdonban van, s a fotó alapján a bélyegzőket nem lehet azonosítani. Egy 1702-ben Nagyszombatban megjelent Missale Romanum-ot (RMKII2127 és 2087) borít. A kötést Horváth Mihály nagyszombati könyvkötő készítette 1733-ban. Ez azt jelentené, hogy a debrecenieknél (1735) korábban?! Az előtábla közepén Jézus monogram (IHS), a hátáblán Mária nevének ligáit betűi láthatók. Ebben az esetben biztosak lehetünk, hogy katolikusok számára készült a kötés. A cikk elején egy 1708-ban, ajándékozási célból készült kasseli német festett pergamenkötést említettem. 1994-ben szerepelt a müncheni Zisska és Kistner-féle árverésen egy másik, ugyancsak 1708-ból datált német festett pergamenkötés Alsó-Szászországból. Benne egy keresztény ájtatossági könyv van. 35 1735 körül Seligenstadtban három olyan festett pergamenkötés is készült, amelyek a debreceni festett pergamenkötések rokonai. Kettő az ottani bencés kolostor működésére vonatkozó kéziratot tartalmaz, bizonyságul, hogy ottani kötések. Ezek ma a darmstadti tartományi könyvtárban találhatók. 36 E kötések visszatérítenek bennünket az előadás elején feltett kérdésekhez, nevezetesen, hogy hol készültek ilyen kötések. Mint látjuk, Németország és Magyarország különböző városaiban, alkalomszerűen, ünnepi könyvkötésként. Tudjuk, hogy Hollandiában is csináltak ilyen kötéseket. Azt is láttuk, hogy hamarabb, mint Debrecenben, de sehol sem vált olyan népszerűvé, mint e tősgyökeres magyar városban, és sehol nem virágzott oly sokáig. A 34 HOLL BÉLA: Horváth Mihály nagyszombati könyvkötő színes pergamenkötése 1733-ból. = Magyar Könyvszemle (94) 1978, 99-103. p. 35 F. ZISSKA ET R. KISTNER: Handschriften, Autographen, seltene Bücher. Auktion 23/1. 26.-28. April 1994. 1184. tétel, ARNDT, J.: Fun ff geistreiche Bücher vom wahren Christenthum. 6. Aufl.Leipzig 1706, Richter. 36 SCHMIDT, ADOLF: i. m. Abb. 132, fatáblás, festett és aranyozott pergamenkötés Seligenstadtból, HAY, Romanus: Aula ecclesiastica... 1648. Abb. 133, festett és aranyozott pergamenkötés Seligenstadtból, KNAUFF, COSMA: Defensio imperialis, liberae et exemptae abbatiae ssi Salvatoris O.S.B. 1716. 2° Kézirat. Abb. 134, festett és aranyozott pergamenkötés Seligenstadtból, Canones Auréléi Augustini iuxta triplicem, quam edidit regulám... descripti a Leonardo MOEREN, O.S.B. Monasterii Seeligenstadiensis professo. Finit 1736. 2° Kézirat.
