Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)

Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben

,diploma-munkák' többnyire fólió méretűek, és a Református Kollégium teológiai könyvei, esetleg könyvkatalógus kötetek (Lambeck), s gyakran egy-két száz évvel korábbi, értékes, megbecsült nyomtatványok. Ezek is alkalmi kötések, hiszen könyvkötők vizsgamunkái. A Református Kollégium Könyvtárából kért, remekmunkaként készített könyvek általában jóval korábbiak a bekötés időpontjánál, s tartalmuk megfelel a teológiai könyvtár anyagának. A magánszemélyek számára készített kötések pedig, melyek gyakran ajándékként szolgáltak, szinte kivétel nélkül Bibliát, Zsoltáros, énekes- vagy imakönyvet tartalmaznak, és kisebb, nyolcadrét alakúak. A késő reneszánszból vették a felépítés alaprajzát, majd a barokk és rokokó, végül az empire stíluskorszakból a díszítőmintákat: a csavart indát és volutás C idomokat, vázákat és a belőlük kiágazó, különösen a vázához mérve hangsúlyos, stilizált leveles virágindákat. (16. kép) A 19. század derekára szűnni kezdett a festett pergamenkötések divatja, de azért még 1909-ben a Petőfi-Almanach 500 példányát a debreceni könyvkötőmester, Dávidházy Kálmán festett pergamenkötéseket idéző színezett bőrkötéssel látta el. Ennek az előképe, mintapéldánya az OSZK-ban található (RK 20) Keresztyén Catechismus,

37 benne a tulajdonos szívalakú ex librise látható: MARGITAI Kláráé 1754. Ez lehet a bekötés dátuma is. Ezt is, a Petőfi Almanachot (OSZK: RK 37) is kiállítottam 1986-ban az OSZK-ban rendezett könyvkötéskiállításon.

38 Érdemes megemlíteni, hogy az OSZK-ban még egy olyan kötés van, mint a Petőfi-Almanaché, egy Csokonai-műé.

39 (17. kép) A bevezetőben föltett kérdésekre, hogy mikoriak, hol készültek, milyen könyveket kötöttek bele, s kiknek készültek e festett pergamenkötések, időközben megkaptuk a választ. Az első kérdéssel vagyunk adósak: milyen stílusúak e kötések? A többsége barokk kötés, mégis az általánosan és nemzetközileg barokknak definiált, aranyozott bőrkötések mások, hiába ugyanazok a díszítőmotívumok! Azt is láttuk, hogy épp a bélyegzők haladtak a kor stílusával, hiszen klasszicista bélyegzőkkel is talákoztunk. A festett pergamenkötések több stíluskorszakot fognak át. A leghelyesebb - mert akkor biztosan minden szakember és könyvgyűjtő ugyanarra fog gondolni -, ha külön kategóriaként fogjuk fel a festett pergamenkötéseket, s stíluskorszaktól függetlenül, maradunk ennél a fogalomnál. Ez pedig kizárólag a debreceni könyvkötőknek köszönhető! 37 Keresztyén Catechismus. Debrecen 1718, Miskolczi Ferencz. 38 ROZSONDAI MARIANNE-SZIRMAI JÁNOS: Művészi könyvkötések régen és ma. Kiállítási katalógus. Országos Széchényi Könyvtár, 1986. december 15.-1987. február 14. Budapest 1986, OSZK. 134. tétel (OSZK: RK 20); 117. tétel (OSZK: RK 37), Petőfi-Almanach (de van ebből az MTA Könyvtárában és persze Debrecenben is). 39 OSZK: RK 21, CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Diétái magyar múzsa. - Alkalmatosságra írt versek. Bétsben 1813, Pichler Antal. - Ez a kötés is Dávidházy Kálmán műhelyében készülhetett.