Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
Az igazgatói székben
Ebben a sorozatban jelentette meg 1930—1932 közt a feliratos cserépkulacsról és bütykösökről írott tanulmányát. 1 ' 10 Visszatért régi, évtizedekkel előbbi témájához. Megjelentette a debreceni rézmetsző diákok működését ismertető tanulmányát. A nagy Hortobágy monográfia után ez az egyik legrendszeresebb nagyobb dolgozata. Egy új, pásztorkodási monográfia megírásának tervét is forgatta a fejében és a városi levéltár adataira támaszkodva feldolgozta a hortobágyi legeltetés rendje felett felügyeletet gyakorló, félhatósági szerv, a hortobágyi intéző bizottság történetét. Folytatásaként jelent meg a hajdúböszörményi paraszt csengőöntő műhely és eljárás leírása és a debreceni cseréppipáról írott értekezése. Annak ellenére, hogy 1932-ben az első agyvérzés érte, az igazi nagy munkái 1933—1935-ben értek be. Egymás után jelentette meg a népies vadfogás, a halászat és táplálkozás tárgyköréből terjedelmes és alapvető monográfiáit. Mind a három több évtizeden át folytatott gyűjtőmunkájának foglalata. A múzeum berendezése során — de már azelőtt is — tanítványaival együtt kutatta a népies vadfogás és vadászat eljárásait és eszközeit. Ezeknek csak kisebb része kerülhetett be a kiállításba, nagyobb részüket az újrarendezett raktárban tudta rendszerezni. A feldolgozás elején a vadfogás és vadászat történeti áttekintését adja; az országos törvények és a debreceni levéltári adatok tükrében. Az ősfoglalkozás történeti voltának alátámasztására közli a Déri múzeum XVII—XIX. századi agancs, szaru, bőr és fém puskaportartóit, a puska- és puskaporkészítés történetét is. 146. Feliratos cserépkulacsok és bütykösök a Déri Múzeumban. 1930. 1—20. + 15 kép. Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. Db., 1931. 1—11. 1. + 15 kép. Debreceni cseréppipa. Db, 1932. 1—42. + 25 kép. A rézmetszés művészete a debreceni kollégiumban. (A rézmetsző diákok) Db, 1931. 80. 1. 18. ábra.; A Hortobágyi Intéző Bizottság története. Db, 1931. 23. 1.
