Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Az igazgatói székben

túrközpontjává vált. „Amilyenre mind az alapító Déri Frigyes, mind pedig a város vezetősége gondolt."

145 A múzeum csekély számú tudományos személyzetére azonban más feladat is várt: a belső raktározási gondok megoldása, a tanulmányi raktárak felállítása. Arra már a berendezés során rá kellett jönni — de Viski Károly tanulmánya is figyelmeztetett —, hogy jól rendezett raktár nélkül a múzeum igazi tudományos intézetté nem válhat. Pedig a művelődésházi szerep mellett Ecsedi ennek a célnak az elérését is kitűzte feladatául. A képtár ki nem állított képeit, úgy-ahogy el lehetett helyezni az irodák, a könyvtár olvasótermének és raktárhelyiségek falán, de a többi osztály leltári anyag áttekinthetetlenül volt felhalmozva a földszinti és alagsori helyiségekben. Ezért Ecsedi megindította az akciót, hogy a volt könyvtár megüresedett helyiségeit, majd az egyetem kiköltözése után megüresedett többi emeleti tantermet és szobát megszerezze a múzeum számára raktárul. Ez az akció sikerrel is járt. 1932— 1944 között sikerült áttekinthető formában berendezni a raktárakat. A berendezéssel egyidejűleg, már a megnyitás napjára megjelentette a múzeum katalógusát, amely röviden összefoglalta a múzeum keletkezésének, az építkezésnek történetét, ismertette a régészeti, néprajzi és várostörténeti kiállítás, valamint a Déri gyűjtemény anyagát. Az építés történetét és a várostörténeti kiállítás ismertetőjét Zoltai Lajos, a régészetét Sőregi János, a néprajzét Ecsedi István írta. A Déri gyűjtemény katalógusát a kiállítást rendező Csányi Károly állította össze, az éremtani gyűjteményt Huszár Lajos írta le, míg a képtári gyűjteményt Rózsaffy Dezső ismertette. Talán ezzel egyidőben határozta el, hogy sorban, részletesen feldolgozza a múzeum néprajzi osztályának egy-egy részletét. 145. Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában, összeállította Ecsedi István. Db, 1930. 1—248.