Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A tanári katedrán

egykori tanítványa volt a tanító. A másfélórás gyalogutat cserkészoktatással, térképolvasással és morfológiai megfigyelésekkel kötötték össze. Az iskolában Varga Géza tanító — tanácsait a megírandó tankönyveihez gyakran kikérte — bemutató tanítást tartott, és a vizsgái ünnepség levezetésének módját is bemutatta. A kiránduló tanulók (29-en voltak) vonatköltségét a sajátjából fedezte. Az iskolával szomszédos földbirtokos — Rickl Géza — a kiránduló csapatot szekereken bevitte Hajdúszoboszlóra, ahol a helybeli tantestület látta vendégül őket, a növendékek a vendéglátók részére ének- és zenestet rendeztek. A tanári karnak tett jelentésében nyomatékosan rámutatott: ,,a közoktatásügy vezetői végre tudatára ébredtek, hogy a tanyák népének tudatos és intenzív nevelését felkarolják. A tanítóképző intézetek figyelmének a tanyai iskola felé kell fordulni."

73 A főigazgatói szakfelügyelet által a tankönyvek hiányára tett kifogások és az 1925-ben megjelent VKM rendelet irányította a tankönyvírás felé. Az említett rendelet az elemi iskolák negyedik osztályában a földrajznak önálló tantárgyként való tanítását rendelte el. A tantárgy tanítására való utasítást azonban csak 1927-ben kívánta megjelentetni. Ecsedi 1926 őszén — nyilván a tanterv ismeretében —már megjelentette az első tankönyvét, amelyet a tanítóképző intézeti növendékei számára tankönyvnek, a tanítóknak pedig az új tantárgy tanításához való kézikönyvnek szánt. Előtte és 73. TREL. II. 8. a. 10. 1926. jún. 16. A kirándulásokról hírlapi cikkekben számolt be. Részletesen leírta a kirándulások alatt történteket és ismertette azok pedagógiai célját. DU. 1924. (XXVII. 158.) júl. 13.; DU. 1926. (XXXX. 115.) máj. 23.; Némelyik cikke később kötetben is megjelent. Poros országutakon. Db., 1925. 66—71., 85—89.