Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)
nulmânyai. Egész korunknak alig van műve, amely vetekszik ennek jelentőségével. Benne az ifjúság vonzy bája, de megrendít nagysága is: szjp és becsületes minden sora. Egy korszak határköve. Uj igény szólal meg benne kezdettől fogva: egy pesti fiatalember szava, aki apja családján át görcsösen kapaszkodik a dunántúli faluba. " Idézte Némethnek azt a mondatát, amelyben már 1928-ban vallotta, hogy irodalmunk legnagyobb képviselőiben mindig népi volt! A másik mesterről szólva még korainak tartotta az egész ciklusról ítélkezni, de körvonalait már sejthetőnek vélte. „Ebben is a\ eszmei erő legfontosabb; óriási összefüggő plátói dialógus folyik itt: az egész magyar élet valamennyi titka föltárul előttünk. " De Juhász fenntartásairól önkéntelenül árulkodik a summázó mondat: „Kitűnő mü, csak az az ember érzése, nem magától kapja fényét, hanem Németh tanulmányaitól. " A Készülődést Tóth Béla is melegen méltatta. 37 „A Készülődés köteteiben legelőször a gazylagsag csapja meg az embert: a szellem mohó érdeklődése, mely múltat, jelent, magyart, európait egyberagad. Aztán az a szilárd biztonság mely a sokféle szfnt egy iz^ó szellem hevében ismét szikrázó egységgé olvasztja. A könyv lapjain a sokból és sokféleségből egy egységes terv és magatartás szilárd vonalai bontakoznak ki. "Tóth Béla Némethnek 1926 és 1932 között írott tanulmányait úgy ünnepelte, mint egy új Magyarország költögetését, egy új nemzedék egybedajkálását, a magyar múlt életre galvanizálását, az új magyar kritika megszületését. A magyar szellemi erők organizátora, állapítja meg, ebben az időszakban az alkotás pszichológiai mozzanataira helyezte a hangsúlyt, azaz egyszerre pszichológus és esztétikus. De szempontjait megtoldotta etikai követeléssel is, aminek immár elhíresült jelszava: „az író vállalkozás". Eszmefuttatását azzal fejezte be, hogy „Németh a szellem végső határán való cikázásával Adyhoz h ason ló tehetség. " S hozzátette meglepő felfedezését: ,>A Németh-kritika külső szerkezetében is az Ady-vershez hasonlít. Kezdődik egy általános tétellel, s ami utána jön, a tétel bizonyítása vagy cáfolata. " Ez azonban túl általános bizonyítási kísérlet, nem is rögzült a Németh-szakirodalomban. Az Utolsó kísérlet c. regényciklusának A másik mester címen megjelent negyedik részét Szíj Gábor is elemezte. 38 Az írás azon „naiv kritikusok" ellenében bizonyítja a regény értékeit, akik Németh Lászlóhoz, úgymond, „nem tudnak hozzáférni." A másik mester kulcsa is, mint minden Németh László-műé, - állítja Szíj Gábor — „az író teljes élete és életműve. Ennek fényében lesz a freiem magánügyéből közügy, s mutatkozik meg a regény kapcsolata a már megjelent előzőkkel, s a készülő következőkkel. (...) Mi hát az, ami ebből a hétköznapi történetből közügyet csinál? Elsősorban is az, hog Jó Péter nem akárki. Jó Péter még csak nem is az író. Németh Lász/ó szívesebben igazítja és igazítaná a saját magatartását a Jó Péteréhez, m ^ n l a XP a magáéhoz^ Jó Péter több mint Németh Lász/ó, ő még alkotója számára is példa. Jó Péter paraszti sorból törfel az ideaemberségfelé, szfvében és agyában alkotója összes álmaival: a minőség forradalmával, az új 37 Tóth Béla: A Készülődés Németh Lászlója. Magyar Élet, 1942/7. 15-17 38 Szíj Gábor: Az idea-ember szerelme. Jegyzetek Németh László új regényéhez. Tiszántúl, 1942. ápr. 12. 7
