Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)
1 rfm ^1 Karácsony Sándor vei nem ismerős, vagy nem ismerős egyáltalán ilyen mondanivaló, annak ez nem is mond semmit. Éppen ezért a szórakoztató ipar nyelvéhez s K?k°tt füleknek halálos unalom ez S ez még a jobbik eset, mert esetleg félnek is tőle. A színészekre rótt feladat nem tartozott a könnyűek köz?, mégis igen jól oldották meg őket. ,ö3 A másik kritikát Karácsony Sándor írta, ez jól ismert a Németh László irodalomban, mert gesztusértékű tett volt, és kötetben is megjelent. 34 Karácsony hitet tett amellett, hog) 7 )y A Cseresnyés magyar dráma, másforma, mint az indogermán drámák, mások a törvényei. Ha csak azt nem mondjuk ki kategorikusan, hogy a dráma az indogermán drámával egyenlő, nem mérhetjük a Cseresnyést idegen mértékkel, (...) Nagyon szép e ' s na gy° n jó dráma a Cseresnyés, mert hibátlan és belőlről kifelé épült a szfmbolisztikája. (...) A szimbólum hibátlan, mint márföntebb is mondtam, mert az élet összes alaprelááójába behelyettesíthető. A családba, a mai magár kollektív életbe, az örök magár sorsba, az egyetemes emberi létbe. (...) A szimbólum nemcsak tökéletes, drámai is. A relációk végzetesek, ez okozz? a tragédiát. (...) Úgyszintén a nyelve is gyönyörű ennek a drámának, mert megint magár drámai nyelv. (...) tett pótló nyelv. Ismét magyar drámai sajátosság: a színpadon tilos a sok jövés-menés, ágálás, geszfio, általában: tilos a felesleges történés. A színpadon csak beszélni szabad, jószerint egyes egedül csupán csak beszélni. (...) A magár drámában a drámai dialógusban meg végbe a dráma. (...) " Szinte nem múlt el hét, hogy Juhász Géza, aki ezekben az években Németh László bűvöletében élt és gondolkodott, valamelyik cikkében ne tett volna említést róla. Újra és újra deklarálta: )y Az újabb nemzedék legkülönb írója, Németh Lász/ó, nem verssel, regénnyel magaslik ki, hanem tanulmányaival. Eredeti gondolataival. Ezekben még inkább úttörő, mint Erdélyi a lírában. (...) A legmagasabb európai igénnyel mér, — de a magár népi kö'zpsség nevében. Nem hajlandó az európaiság mázáért odadobni magyar jellegünket, sőt minél mélyebbre hatol az egyetemes művelődésben, annál áhítatosabban értékeli népi kultúránkat, hiszen ez a legmélyebb, legtisztább ízfí bennünk. Németh sokáig éppúgy el van szigetelve, mint Erdélyi volt, s százféle ürügből máig bele-belekötnek, akár Kodolányiba. De legjava fiatalságunknak ő a tanítómestere, mégpedig átfogó, egyetemes látókörű tanítómester. ' Tollat fogott Juhász azért is, hogy méltassa a Készülődés és a. A másik mester c. Németh-műveket. 36 „...végre kötetbe kerültek Készülődés címen Németh pályakezdő ta33 Dr. Sz. K. Cseresnyés. Németh László színműve a Nemzeti Színházban. Tiszántúl, 1942. jan. 15. 7 34 Karácsony Sándor: Hozzászólás a Cseresnyés-ankéthoz. Tiszántúl, 1942. febr. 8. 7. Továbbá: Cseresnyés. Németh László színműve a Nemzeti Színházban. In: Magyarok kincse. 1944. 60—64. 35 Juhász Géza: Közönség helyett közösség. Erdélyi József, Kodolányi János, Németh László. Tiszántúl, 1941. október 5. 5 36 Juhász Géza: Németh László tanítása: irodalmunk legjava mindig népi volt. Tiszántúl, 1942. január 11. 7
