Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)
László tollából. 7 A recenzens az értelem pazar sugárzásának nevezte a könyvet, de félt, hogy sok olvasónak nem lesz türelme végigolvasni éppen túlságos töménysége miatt. A történelem, esztétika, természettudomány, filozófia, politológia tárgykörébe vágó esszéket, tanulmányokat egy eszme hatja át, fűzi rendszerbe: „a minőség forradalmának szemlélése, hirdetése és követése. " Nem tudatos filozófia-rendszerről van szó, Balogh László 1940 körül hanem írói munkáról, mert a szerző az irodalom teréről nagyobb hatást tud gyakorolni az életre, hiszen Németh László legfőbb célja a korra hatni. (Közbevetőleg: Balogh később úgy vélte: )y A Minőség Forradalma a magyar szellem egyik, talán éppen legnagyszerűbb erőfeszítése volt egy korszerű, egyetemes és mégis magyar filozófiai rendszer megalkotására, de (...) torzó maradt. A magyar sors bajai meggátolták az írót abban, hogy óriási anyagát teljes egészében megeméssze. ") 2% Csodálatosnak nevezte Némethnek ama képességét, hogy mindig úgy tudja saját véleményét elmondani, hogy nem hamisítja meg a művet, amelyről ír. Nem különben csodálatos, hogy a tíz év alatt keletkezett tanulmányok „törés és kanyargás nélküli írói működésnek és világnézeti állásfoglalásnak határozott állomását jelentik. " Ezt az állhatatos elvrendszert nem könnyű elhelyezni a politikai-közéleti palettán, ezért is címkézték hol így, hol úgy. Balogh László a reformerek közé sorolta: sy A magár reformok szükségességének legmélyebb, legállandóbb és legfüggetlenebb hirdetője."Az 1943-as tanulmánygyűjtemény hatkötetes megjelenése alkalmával juhász Géz? lg a \olva látta Németh úgynevezett utópiáit, a minőségszpdalizmust éppúg, mint a „karfiolt szalonnázp Kertmagyarországot. ,£9 Elutasította azt a vélekedést, hogy Németh László arra született, hogy megteremtse a magyar filozófiát. Németh nem tudós, hanem próféta, (mert egyeden parancs izgatja, az erkölcsi, s ítéletet mond) pedagógus és író. Meglehet Juhász Géza ezzel a jellemzéssel ártott Németh Lászlónak, hiszen ellenfelei többek között éppen „prófétai hajlamát" gúnyolták, amely idegen a modern írói világszemlélettől, gondolkodástól. Osztatlan népszerűsége ellenére a debreceni napilapok legkedveltebb íróját Egy józan magyaraláírással glossza csipkedte meg. Csak sajnálni tudjuk, hog) 7 az illető nem fedte fel kilétét, s nem érvekkel, hanem gúnyosan és patetikusan, Kölcseyre hivatkozva szállt vitába az íróval. Németh Zilahy Lajos Híd című folyóiratának 1941-es évfolyamában publikálta három folytatásban Faji hibáinkról c. tanulmányát, amelyet egy leventetisztképző tábor felkérésére írt és tartott meg. (Az írás egy év múlva megjelent a Kisebbségben c. kötetben is!) Leszámítva az alkal27 Balogh László: Németh László: A minőség forradalma. Pásztortűz, 1941. 175—177 28 Balogh László: Németh László, a tanulmányíró. Termés, 1943. Tél. 99-109 29 Juhász Géza: Szellem és reform. (Németh László: A minőség forradalma) Sorsunk, 1944/3. 176-178
