Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

tik Balassival és a középkori himnuszok névtelen magyar s%er%őivd. S ez} a% alaptörekvést nemcsak tanulmányaiban tartja meg, hanem nagyszerű regényeiben is, amelyek azért korántsem u.n. irányregények. A s^ív-hang a ragyogó Esz hangjai mögött és fölött: Németh László művészetének utánozhatatlan titka. (...)" Minthogy már Gulyás kezében volt a kassaiak meghívója, a rendezvényt Budapest-Pécs—Kassa-Debrecen szellemi összefogásának hirdették. Az irodalmi ünnepélyen több professzor és szellemi kitűnőség jelent meg. Németh László a Tanú-gondolat szellemében Hűség és kultúra című könyvéből adott igen jellemző részleteket, vagyis a magyar és a germán hűséget összehasonlítva kiemelte, hogy a magyar hűség, a germánnal szemben, mindig befelé néz, s jelenti a magunkhoz, földünkhöz, a rajta élő emberekhez és intézményekhez való ragaszkodást. Jellemző a szervezés gondosságára, hogy a beszámoló két lapban is csaknem azonos szöveggel jelent meg, ami arról árulkodik, hogy még a tudósítást is megfogalmazták az újságok számára. De épp ez a két előre megformulázott beszámoló nem említi: )y

Az előszót és egyik fejezetet olvasta fel Németh László abból a könyvből, amellyé a hasonló címen Gulyás Pál által kért előadás nőtt. Majd felolvasta A haldokló kulák c. döbbenetesen mély, megrázó erejű elbeszélését. "

2í) Az Ady Társaság szellemi együttese, ahogy a lapok gyorsan elnevezték a Németh-Kerényi-Gulyás triumvirátust, február 4-én közlekedési akadályok miatt nem tudott eljutni Kassára, a meghívásnak azonban február 25-én eleget tett. A Felvidéki Újság rövid beszámolója szerint ugyanazt a műsort szolgáltatták, mint Debrecenben."

1 Móricz Zsigmond 1940 körül 19 A Sziget és a Tanú-gondolat, Db. 1940. febr. 2. 4 20 Az Ady Társaság estje. Db. 1940. febr. 4. 12 21 Felvidéki Újságol940. febr. 26.