Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

Tovább mélyítette Németh László debreceni beágyazottságát 1940-es közös szereplése Móricz Zsigmonddal a Hartyáni István rendezte III. Debreceni Dié­tán. Ezt a világnézeti kérdésekkel foglalkozó konferenciát a Turul Szövetség debreceni tagozata szervezte, magas rangú vendégek „vigyázó szeme" előtt. Móricz a népiskolai rendszerről, a földmíves- és népfőiskolák fontosságáról be­szélt. „(•••) Németh Eászjó tartotta meg ezután A magyar társadalom fejlődésének törté­nelme címen előadását. Kijelentette, hogy a% utolsó 30 évben nem az volt a kérdés, hogy mi­lyen legyen a magyar nép, hanem arról (sic!), hogy kié legyen. Megemlítette azután, hogy össze kell ho%ni azokat a vehető eliteket, akik a magár néphez tartoznak. ' £2 Egy másik, tartalmasabb beszámoló szerint ,,(•••) Délután négy órakor Móricz Zsigmond tartotta meg a Magyar népnevelés című előadását. (...) Ezután Németh László előadása következett, aki A ??iagyar társadalom rétegei és a magyar vehető osztály címen tar­tott előadást. A jelenlegi nem magyar fajú vezető réteg történelmi kialakulását rajzplta rend­kívül érdekes egyéni szemlélettel. Két vezető réteget lehet megkülönböztetni, az egyik, amelyik a Habsburg uralom folytán ránk szakadt, s másik, amelyet a magyar nép magából kiter­melt. Az utóbbit kell erősíteni, s ezértfontos, hogy minél több paraszt és munkás gyerek jus­son be a különböző iskolákba. Biztosítani kellene az egyenlő startolási lehetőséget. Budapes­ten a Turul-várban azt indítványozta, hogy az ifjúság ne az idegenek ellen, hanem a ma­garságért követelje, hogy a középiskolákba 60 százalék paraszt és munkásg'ermek bejut­hasson. A két előadást a közönség lelkesen fogadta, több hozzászólás is hangzott el, me­lyeknek során kifejlett vita igen nívós és értékes volt. ' 23 A harmadik tudósításban: Móricz Zsigmond „nagy tetszéssel fogadott előadás után a új magyar írógárda szellemi vezére, Németh Eász/ó tartott előadást A magyar társa­dalom rétegei és a magyar vezető osztály címmel. Vitatta a kitűnő író, hogy nem lehet felállí­tani azt a tételt, hogy a vezetőosztályunk kialakulásában természetes szelekció történt. A magyar nemzet történelme olyan volt, hogy a természetes szelekció mellett mindig volt egy ter­mészetellenes, melyet az osztrák birodalomhoz való elhelyezkedésünk határozott meg Az el­ső ko?", mely vezetőrétegeink szerint meghatározható, a Rákóczi-felkeléssel zárult, ekkor a magyarság saját vezetői alatt élt és bebizonyította, hogy arisztokráciát termő faj. A XVIII. század második felétől a magyar főnemességet elnyomják a vele szemben teremtett kontrasze­lekciós főnemesek. Ezután a kiegyezésig a magár középnemesség veszj át a vezetést, és el­lenáramlata megteremti a polgárságot. Végül a következő korban a magyarság természetes vezetői legfeljebb csak a művészetekben, szellemi életben tudnak érvényesülni, a politikai ve­zetés kicsúszik kezükből... Németh Lász/ó előadását sűrűn megszakította az ifjúság tap­sa. >24 Némethnek ez a szövege A magyar vezető réteg címmel jelent meg. 22 Megkezdődött a Debreceni Diéta. TFÚ, 1940. ápr. 6. 4 23 Dr. Gáspár János, Móricz Zsigmond és Németh László voltak a Debreceni Diéta pénteki előadói. DU-H. 1940. ápr. 6. 3 24 Megkezdődött a Debreceni Diéta. Érdekes előadások a magyar múltról és jelenről. Db. 1940. ápr. 6. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom