Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Író és város szövetsége 1931-1944

orrintott, amelyek éppen az összetartozást és nem a szétválasztást sugallták. A vita ismertetése annyiban tartozik ránk, amennyiben a Németh László védel­mében felszólalók között debreceni zsidó írók vitték a prímet. A DFÚ ismer­tette a vita állását, s cikkét így fejezte be: „Minthogy Németh a debreceni írókkal szo­ros kapcsolatot tart fenn, s folyóirata, a Válasz voltaképpen Debrecenből indult ki, ez a% irodalmi háborúság Debrecen művelt közönségét közelebbről is érdekelheti. A Debreceni Független Újság holnapi számában Kardos 'László fog hozzászólni az ügyhöz ,b2 E „súlyos és bonyolult vitakomplexum" egyik-másik pontját próbálta Kardos László megvilá­gítani pártonkívüli, de baloldali szemszögből. 33 Úgy vélte, Németh Lászlónak abban nem volt igaza, hogy kétségbe vonta Ignotusnak azt a jogosultságát, hogy a Nyugat alapításától kezdve a forradalmakig ő volt az irodalmi élet irányí­tója. Történelmi szükségszerűség volt, a progresszív humanista, testvériesülő, európaias, mind intellektuálisabb korszellem rejtélyes tüntetése, hogy a magyar irodalomnak egy szakaszában egy-két zsidóliterátor vezető szerepet kapott. De a háború vérfolyama megfordította az értékek tábláit, „s így lett Ignotus is tehertétele az újabb irodalmi számvetésnek. Németh László és elvbarátai, az új szellem legtisztább és legkitűnőbb katonái, talán azért tudnak csak a jól-rosszul fegyelmezett ellenérzés feszült re­megésével szólani Ignotusról, mert a hajdani vezető alakját mai állapotok közé rekonstruál­ják. " Kardos a vita hasznának legfeljebb azt tartotta, hogy közelebb vitt a poli­tikai pólusok megismeréséhez. Baloldali-e a népbarát, aki demokratikus jogokat követel, de fajt is emleget, vagy közelebb álló a konzervatív, népnyúzó, aki vi­szont nem ismer faji és vallási kérdéseket? Cikkének summája: „De nem is prog­ramokról és nem is tömegektől akarok végül beszélni, hanem egyvalakitől, Németh László­ról. Ha ő igazságtalanul, pontosabban szólva: rossz szemszögből ítélte meg Ignotus szerepét, őt kétszeresen igazságtalanul támadják Ignotus barátai. A zsidófaló, bikacsökös terrorle­gény, akivé Németh László e támadások során torzult, éppoly idegen tőle, mint akár Igno­tustól. Jól ismerem Németh László írásait, s eléggé őt magát személy szerint. Nyugodt lélek­kel esküdném meg rá, hogy semmi sincs tőle távolabb, mint hogy valakit felekezete, nemzete vagy faja miatt gyűlöljön, vagy akár csak lenézőn. Nem ismertem soha senkit, aki nála lel­kesebb és függetlenebb tisztelője lett volna szellemi értékeknek. (...) Amennyire együtt érzek a 'leimpresszáriózptt' Ignotussal Németh László ellenében, annyira együtt érzek Németh Lászlóval azpk ellen, akik ezf a tüneményes írót, e rendkívüli embert, irodalmunknak és kul­túránknak ez új i h le tőjét oly méltatlan módon próbálják a kurzus dzsungelébe szorítani. " Németh védelmére kelt Kardos Pál is: „Mert hiszen, még ha Németh Lász/ó fel­panaszolt állítása valóban bántó volna is, még ha Kalanga-beli cikkében nem is állna ott a Zsidókérdésről ez a mondat: Ha a két fél legjobbjai becsületesebben állnak szembe ezzel a 52 Egy érdekes irodalmi pör. DFÚ, 1934. jún. 23. 4 53 Kardos László: Jegyzetek a Német-ügyhöz. DFÚ, 1934. jún. 24. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom