Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Író és város szövetsége 1931-1944
a rajban, bajlódni, igazgatni, társak kö'zf megkötve lenni? >Ab „Móricz Zsigmond íja valahol, hogy Debrecen, amelyet szeretett, sosem értette meg őt, s Budapest, amelyet nem szeret, felkarolta. Velem fordítva történt... Engem Debrecen értett meg s ha van hely az országban, ahol azt, hogy író vagyok nyilvános, közérdekű dolognak érezhettem, a\ Debrecen volt. Innen támadt első tárgyilagos bírálóm, s itt karolták fel elejtett folyóirat-tervemet is. Az új folyóirat, a Válasz elsősorban debreceni írók alkotása, akik nem engedték, hogy a gyűrű bezáruljon körülöttem, s egy új folyóirat megalakításának erkölcsi és anyagi biztosítékát megteremtették. Gulyás Pál neve a lap homlokán azt a morális tőkét jelzi, mely a Választ létrehozta. (...)" 46 Németh itt is gálánsán fogalmazott, a debrecenieknek engedi át a dicsőséget, holott: fy A Válasz, ez a nyugatosokkal szemben is protestáló folyóirat Debrecenben indul, de a keletkezéstörténet pontos ismerete arra figyelmeztet, hogy ebben az indulásban Németh Lászlónak legalább olyan szerepe van, mint a debrecenieknek. Németh László meneküléslehetőséget lát Debrecenben, néhány értő barátra talál itt, s pillanatra úgy látszik, Debrecen archimédeszi pontja lehet egy új törekvés programjának. A Válasz három száma jelenik meg azonban csak Debrecenben, Pestre kerülése után programot is vált, s a debreceni kísérlet megbukik..." 47 A hungarológiai szakosztály De a bukásig még hónapok telnek el. Németh szinte az alapítással egy időben szükségét látta művelni az ön- és helyzetismeret tudományát, amely a magyarságra vonatkozó történelmi, néprajzi, nyelvészeti, szociológia ismereteket öszszegezné, s tenné közkinccsé a nemzet tájékozódása érdekében. Ez már benne volt a Tanú bevezetőjében. A tudományt hungarológiának nevezte. Egy efféle társaság tervét melengetve írta: „Társaságok alapításának ma sok akadálya van. Amíg ez az új társaság saját lábára állhat, bizonyára szívesen nyújt számára fedelet más meglévő társaság esetleg mint a debreceni Ady Társaság hungarológiai szakosztálya kezdhetné meg működését. Mivel folyóiratunk úgysem a nyilvánosságtól elzárt írók berobbanása az irodalomba, hanem munkatér, amely a kapkodó, szónokló magyar értelmiséget szeretné alkotásra szpktatni, az új Társaság közleményeinek szívesen adjuk át a Választ >M A hungarológiai eszmével összefüggésben szeretné felmérni a kisebbségi magyar helyzetet, a vidék kultúráját, a földkérdést, a telepítés ügyét stb. 45 A Tanú első éve. 46 A Válasz. Ismertető a Tanúban. Kiadatlan Tanulmányok. 296 47 Bata Imre: Az irodalom számvetése Debrecennel. In.: Századok szelleme. Db. 1980. 38 48 Egy Hungarológiai Társaság terve. Válasz, 1934/1.
