Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Németh László és az Alföld
alább is, egyelőre nem követett. A várost hagyományai okán a népi mozgalom fellegvárának, amolyan narodnyik erődnek könyvelték el, s a helyi szellemi élet irányítóinak döntéseit sokszor e megbélyegzéstől való félelem fogta vissza. Mégis, 1962-ben a fiatal debreceni kritikus-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, Fülöp László, (ekkor már Mocsár Gábor a főszerkesztő) a Lányaim c. könyvet részesítette szeretetteljes, értő fogadtatásban. 9 A recenzens világosan látta, hogy a könyv múzsája „a kivételes intellektuális készültség és enciklopédikus érdeklődés, meg a pedagógus alkat termékeny összefonódása. " Ezeknek az erényeknek tulajdonította, hogy az író képes az érdektelenség, a kis sugarú privátjelleg szintjéről felszárnyalni, amihez persze elengedhetetlen a szenvedély és a szépírói látás kivételes egysége. Méltán tartotta ösztönzőnek a könyvet, „nem a leírt pedagógusi metodika maradéktalan átvételére, hanem az állandó szellemi aktivitásra, a sokirányú érdeklődés kialakítására, rendteremtő összefüggések kutatására. Ezért korszerű könyv, hasznos olvasmány; egyben a kiteljesedő oeuvre szerves része-" Az írást felfoghatjuk a legfiatalabb debreceni intellektuelek és Németh László szellemi találkozásának, ami a továbbiakban termékeny és harmonikus együttműködés reményével kecsegtetett. A következő évben, a Mai témák megjelenése alkalmából, Bata Imre viszonylag terjedelmes és a korviszonyokhoz képest meglepő állításokban nem szűkölködő meditációja 10 jelzi, hogy Németh László gondolatai mennyire időszerűek szocialista viszonyok között is. A „Mai témák drámai kísérletezésének a lényegi mondanivalóját a minőség-eszme továbbvariálásában véljük felfedezni- vallja Bata. Ebből az aspektusból elemzi Az utazás c. komédiát és a Nagy családot, bizonyítva, hogy a minőség így vagy úgy, de mindig szembekerül környezetével. Ezzel a Németh László-i aforizmával kapcsolatban sokan Ortegára hivatkoznak. Bata rámutat, „hogy Németh Eász/ó Ortegánál sokkal szociálisabb természet, közelebb a néphez a nem ~ Zythez, (• • •) neki a tömeg sose volt pusztán egzakt kategória, nemzet és nép volt, emberek együttese, amelyből tudatos emberi közösséget kellformálni ...". De: „tömeg és minőség harmonikus kapcsolata (...) még mindig a holnap kérdése. " Ebből logikusan következnék: „Ideje volna megkísérelnünk szembenézni minőség és tömeg kölcsönviszpnyával, nemzet és népszemléletünk korszerűségének kérdéseivel. Ez, már azpnban nekünk kötelező erejű feladat, akik Németh Eász/ó nyomán jövünk, messze mögötte, de látva ösvénye szükségtelen kánya jait is, merész átvágásait is. Nekünk, akik magunkat — egyelőre még többnyire szavakban és citátumokban — marxista intellektueleknek tartjuk, s a dolgok rendje szerint a magunk módján kell vennünk útirányunkat. A lankadatlan jobbra törést, a kísérletezésre hajtó vállalkozó kedvet azonban változatlanul Tőle is tanuljuk. " Ám az irodalom debreceni műhelyében rövidesen ismét változott a helyzet: a párt illetékes megyei korifeusai — központi sugallatra — Mocsár Gábort elcsapták az Alföld éléről. A Népszabadság indította az ideológiai támadást, s mint 9 Fülöp László: Lányaim. Németh László könyve. 1962/4. 162-164 10 Bata Imre: Németh László „papírszínházá"-ban. 1963/9. 51-57
