Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

Galilei, 1994. szeptember 24. Ablonczy számon tartotta az előzményeket, s azt remélte, hogy az öt-tízévenkénti nekibuzdulás után végre elkezdődött egy Németh László-sorozat, így talán nem kell várni túl sokat a következő bemutatóra. Még ősbemutatót is ajánlott, a Sámsont, melynek egyetlen, amatőr előadását a debreceni egyetemisták rendezték Gali Lászlóval a főszerepben, aki az adott időpontban a színház igazgatója volt. Mégis, ezután csaknem másfél évtized múltán került Németh László-darab a műsortervbe. Az 1994/95-ös évadban Lengyel György igazgató-művészeti vezető maga rendezte meg a Galilei c. drámát. Kivételes alkalom volt ez is: Lengyel a megtalált eredeti IV. felvonással vitte színre a sok vihart megélt és tragikus utat bejárt darabot. ir

Amikor újra elkezdtem Debrecenben a munkát — mondja Lengyel a\ előzetes nyilatkozatban — több évre szpló programot állítottunk össze.

37 Németh László az elsők egyike volt a be?nutatandó szfrzpk között. A Galileire egyrészt azért esett a választás, mert mind az irodalomtörténészek, mind a magam emlékei szerint is, ez a legjobb történelmi drámája, másrészt élt bennem Illés Endrének egy cikke arról a drámai történetről, ami a Galilei első változatához kapcsolódik — valóságos inkvizíciót folytattak ellene, melynek hatására Németh Lász/ó egy másik befejezést írt, kicsit megismételve Galilei sorsát. " Lengyel hármas rehabilitációt emleget. „Rehabilitálni kellett Németh Lászlót, akit rengeteg vád ért a korabeli társadalom és művészeti csoportok részéről. Igazán azfogja őt tiszfázni, hogy bemutatjuk a dráma ősváltozatát, s ez egyben a dráma rehabilitációja is. Harmadikként pedig Galileit kell rehabilitálni. Közzé tesszük azt a pápai szöveget is, amely azj bizonyítja, hogy a pápai jóvátétel, ha fájdalmasan későn is, de végre megtörtént. " Galilei-előadás 37 Vitéz Ferenc: A Galilei az intellektus drámája egyben. HBN, 1994. szept. 23. 6