Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

té ki szituáció, a hősök idegenül morognak ebben a kötegben, his\en ők magukban hordják Németh tragikus embereszményének számtalan jegyét. " Nem az elbukás, hanem a küzdelem céltalanságának tragikumáról van szó, amely mindannyiszor ismétlődik. „Ezek az emberek sohasem tudják azt a nyelvet beszélni, amelyet Karádi ..." Az emelkedett, magas értékrendet képviselő, tragikumra hangolt Karádinak nincs méltó ellenpólusa, mert a környezete súlytalan, így a harca elveszti jelentőségét. A darab számos motívumát, közhelyszerű sablonját a fejlődés meghaladta. Ezért sem tud az előadás izgalmat kelteni. Erénye talán az, hog}

7 lefaragta a pesti előadás harsány s ágait, de ezzel szárazabb is lett. Talán nem a nagyszínházban kellett volna bemutatni, kisebb térben jobban érvényesült volna. A bíráló megjegyzések ellenére a szerkesztőségi cikk helyesnek tartja a darab bemutatását, mert „erkölcsi mondanivalója aktuális és hasznos, művészi erényei is kétségtelenek..." Nem hagyja azonban említés nélkül, hogy Németh László szelleme „bizonyos fokig vitatható. " Hozzájárult a mérsékelt sikerhez, hogy Nóvák István „néha csak birkózik a figurával, s különösen Hegedűs Erzsi alakítása kidolgozatlan volt. " Mérsékelt sikerről beszél Pálffy István is az Alföld hasábjain

21

, illetve felteszi a kérdést, „miért nem találkozott a köfónség tetszésével Németh Eász/ó mély mondanivalója vígjátéka, az Utazás?" Pálffy a színházat is hibáztatja: úgy nevelte közönségét, hog}

7 Dunai Ferenc A nadrág c. bohózata a Németh-bemutatóval egy időben kasszasiker a Hungária Kamaraszínházban. Másrészt a rádió, televízió is elkényezteti a közönséget szórakoztató műsoraival. Elmondhatjuk tehát, hogy Németh László színpadi bemutatkozása Debrecenben nem sikerült maradéktalanul. A helyi írástudók dicséretére legyen mondva, hogy — a kor ideológiai zsargonjában ugyan — igyekeztek Németh Lászlót összebékíteni a vele szemben előítélettel viseltető hatalom képviselőivel. Taar Ferenc igazgató a pesti előadás után joggal remélte, hogy az Utazás Debrecenben is átütő sikert arat, s ezzel megnyílhat az út a Németh László darabok előtt. Az Utazás azonban, anélkül hogy részletesebben indokolnánk, valóban gyengébb mű, fogyatékosságai az évek során egyre inkább kiütköznek. A sikertelenség is lehet az oka annak, hogy újabb tíz évnek kellett eltelni ahhoz, miközben Németh László körül egyre olvadt a légkör, visszaszorulóban volt a bizalmatlanság, hogy a Csokonai Színházban újra műsorra tűzzék egy

7 darabját. Ez megint nevezetes esemény, hiszen az Erzsébet-nap ősbemutatóját 1971-ben Németh László hetvenedik születésnapja tiszteletére vállalta a színház! 21 Pálffy István: A visszaesés újabb esztendeje? Mérlegen a Csokonai Színház egyévi működése. Alföld, 1963/8. 76