Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

Erzsébet-nap, 1971. november 9. Lakatos István tévesen november 12-ére teszi az ősbemutatót, amelyre a már betegeskedő Németh László az influenzajárvány miatt nem utazott el. A helyi sajtó ismét megkülönböztetett figyelemmel fordult a bemutató felé. A színház dramaturgja megköszönte az író gratuláló táviratát, s gondosan összegyűjtötte és elküldte neki a sajtóanyagot. Az előadás nyomán a minisztérium az írónak 10 ezer forint különdíjat szavazott meg. A Naplóban néhány nappal a premier előtt Bényei József állított össze hasznos kalauzt Németh László és Debrecen viszonyáról, az író dramaturgiájáról saját és kritikusi nézetben, felidézte az Erzsébet-nap születésének körülményeit, kridkai értékelését, végül az Utazás elé írt tréfás útbaigazításból idézett egy fejezetet.

22 A kridkát is Bényei írta, bizonyítva elmélyült jártasságát a Németh Lászlóéletműben.

23 A darabról szólva két megállapítása is figyelemre méltó. Az egyik szerint ez Németh legkegyetlenebb drámája, amelyben a szigetillúzió széthullik, vagyis nincs a csalódás után semmiféle menedék, ahol az ember meghúzhatná magát. ff

A paraszti világ nem illúziók és tiszta erkölcsök világa, hanem csak elfojtott kegyetlenségek és keserűségek áradata. " A másik felismerése: „itt nem annyira gondolatok csapnak össze, mint inkább rendkívül erős és kegyetlen szenvedélyek. " Németh László drámáját annak ellenére elevennek, hatásosnak, szenvedélyesnek és tanulságosnak tartja, hogy előbb több dramaturgiai kifogást emelt, amelyek megalapozottaknak tűnnek. (Hosszú expozíció, a második felvonásban sok a passzív szereplő, a harmadik felvonás csak lírai rezignáció, nincs akciója, mindent csak elmondanak stb.). Berkes Erzsébet jóval szigorúbban ítéli meg a darabot, amely szerinte időközben társadalmi drámából történelmi dráma lett, mert „a hősök színpadi helyzetében, magukban a szituációkban nincsenek megörökítve a társadalmi jelentőségű konfliktusok. "

24 Úgy véli, a Csokonai Színház jobban eleget tudott volna tenni feladatának, ha nem tiszteli mindenek felett a kinyomtatott szöveget. Akár úgy, hogy módosításokat kér a szerzőtől, akár úgy, hogy maga hajt végre módosításokat. Az Erzsébet-nap mondanivalója, véli, dramaturgiai javításokkal megközelíthetőbb lett volna. Papp Antal, miután a darab tárgyával kapcsolatban történelmi eszmefuttatásba bonyolódik, azzal a meglepő minősítéssel rukkol elő, hogy „Sajátos, beszűkült mikrorealizmus ez amelyből — Németh Eászjónál szinte páratlan eset — nincs kilátás a nem22 Németh László: Erzsébet nap. A debreceni ősbemutató elé. HBN, 1971. nov. 9. 5 23 Bényei József: Erzsébet-nap. Németh László drámája a Csokonai Színházban. HBN, 1971. nov. 16. 5 24 Erzsébet-nap Debrecenben. Színház, 1972/2. 19-20