Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Számunkra mindenestre több mint feltűnő, hogy a török okozta nagy történeti mozgások előtt Bihar és Debrecen térségében (ez utóbbit mindig Biharhoz számították) nagyszámú hajdúság volt. Takáts Sándor is hangsúlyozza, noha ő a hajdúság eredetét a Balkánon keresi, hogy „tudjuk, hogy Debrecen körül mindig sok elegy-belegy, csavargó hajdú lézengett". S valóban, ha a 16. század derekának fordulatait számba vesszük, úgy azt látjuk, hogy e területről mindig lehetett katonai utánpótláshoz jutni. Ez lehetett a helyzet már közvetlenül Mohács után is, azaz voltaképpen a magyar hajdúság kialakulásának korai szakaszától kezdve. A kettős királyválasztás után Ferdinánddal vívott harcai közben nem csupán azért vonult vissza S zápolyai János Debrecenbe, mert 1526-ig földesura volt a városnak, de legalább ily okkal azért is, mert ezen a területen talált legbiztosabb támaszra, ahonnan minden jel szerint leghűségesebb, legmegbízhatóbb, s egyben legvakmerőbb katonái, a hajdúk toborzódtak, akiket Szerémi György előszeretettel kapcsol össze a nagyállattartással is. Úgy látjuk, hogy a fent leírt társadalomszerkezeti és történeti okok miatt ez nagyon is érthető fejlemény volt.

62 A hajdúk egyébként Szapolyai pártján állottak. Maga Ferdinánd király írja, hogy jó lenne mellőle a hajdúságot eltántorítani.

63 Fráter György - a magyar katonaságnak e lelkes barátja és védője -1542-ben a magyar gyalogosok toborzásáról a király követei előtt azt nyilatkozta: „csak a Tiszán túl 25 ezer jó magyar gyalogost lehet szerezni, még pedig jól ruházottakat, akiknek jó kardjuk, puskájuk, pajzsuk, baltájuk vagy kopjájuk vagyon. Ezek csodadolgokat fognak mívelni.. ."

64 A hajdúvezérré lett egykori szegedi főbíró, a Szegedről Debrecenbe menekült Tóth Mihályt, mint szabad hajdút „a debreceni és nyírségi hajdúk hadnagyukká választották". Amidőn Tóth Mihály akciót szervezett Szeged felszabadítására „a Debrecen vidéki és nyírségi hajdúk" közül 5000 fő sorakozott mögé. Tóth Mihály és társa Nagy Ambrus szegedi vállalkozásáról, s benne a hajdúk szerepéről az elfogulatlan, vagy egyébként nagyon is elfogult Áldana spanyol zsoldosvezér, az 1551/52-es várháborúk fontos szereplője a következőket írja!

65 Szendrey István: A bihari-berettyóújfalui hajdúk . In: Tanulmányok a magyar nép történetéből. Debrecen, 1980. - 61-72.p. Szendrey István: A bihari-berettyóújfalui hajdúk Berettyóújfalu története ( szerk. Varga Gyula.) Berettyóújfalu, 1981. - 221-227.p. Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. 12. Uo. 20. Bernardo de Áldana Magyarországi hadjárata (1548 - 1552) Közreadja Szakály Ferenc, fordította Scholz László. Bp. 1986. 194-195.