Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
töretlen folytatásának. A török pusztítás a megyének ezt a részét sújtotta legjobban. 47 középkori faluból csak 11 épült újra. Az újkori településkép, a lakosság társadalmi összetétele a középkorinak mindenben éppen a fordítottja .. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, mi lett ennek a kisbirtokos rétegnek a sorsa? Bár e probléma összessége vizsgálódásaink határán túl fekszik, mégis érintenünk kell. A jelek szerint a falucskák lakossága vagy valami védhető helyre húzódott be - Sarkad és Szalonta pl. - vagy pedig kardján kívül mindenét elvesztve katonának csapott fel. Már Jakó felvetette, hogy a hajdúság eredetével foglalkozó kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a hajdúk legnagyobb része Békés, Bihar és Szabolcs megyéből került ki, s ezért további vizsgálódás tárgya lehetne, hogy Bocskai népében milyen mértékben volt képviselve a háborús események következtében pusztulásra ítélt, s ezért teljesen új életkezdésre szorult dél-bihari kisnemesség. 53 Ami konkrétan a bihari kisnemességet és a hajdúság kialakulásának öszszefüggését illeti, több szempont is megfontolandó. Amint fentebb említettük, történeti forrásainkban a hajdúság első említése - korábbi személyneves előfordulásokat nem számítva - 1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkeléssel összefüggésben következett be. S bár Bihar területe a parasztfelkelésben nem játszott központi szerepet, területe mégis kiemelkedően fontos volt, sőt pontosan az a vidék, amelyről a fentiekben szóltunk. Történetírásunk régen túl van azon a nagyon leegyszerűsítő nézeten, hogy a felkelést egyfajta éhséglázadásként kezelje, s abban ma már meglehetősen egységes a vélemény, hogy az szoros összefüggésben állott mezővárosi parasztpolgárságunk feltörekvő rétegével, de valamilyen formában a magát veszélyeztetnek érző kisnemességgel és más kiváltságolt csoportokkal is. Bihar megye népessége a 16. századra változatos társadalmi szerkezettel érkezett el. A nemesség is rendkívül tagolt az arisztokráciától kezdve a hétszilvafás nemesekig. Mohács előtt a belső békét és nyugalmat leginkább a Dózsa-féle parasztháború zavarta meg s azt kell mondanunk, hogy vármegye a felkelés szempontjából kiemelt területnek számított. A felkelés szellemi képviseletét a mezővárosi és falusi papság látta el, közülük sokan a jobbágyság, vagy a kisnemesség sorából származtak. Mindenesetre a parasztok között éltek, ismerték azok gondjait, vágyaikat, bajaikat. Gyakorlatilag a kor plebejus értelmiségének is tekinthetők, s mivel a legtöbb esetben kisnemesi vagy jobbágysorból származtak, s mint a parasztok lelki Jakó Zs. i.m. 108.
