Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
pásztorai, vágyaik első felismerői, megfogalmazói is voltak. A felkelés egyik fontos szereplője az a bihari Lőrinc pap, akinek alakját a századokon át ránk hagyományozódott történeti tudat legalább három Lőrinc nevü személyből gyúrta össze ugyan, de hogy a köztudatban bihari származásúnak maradt, jelzi, hogy e téren a megyének, részint úgy is mint püspöki központnak jelentős szerepe volt. A tehetős parasztpolgárok, kisnemesek a magyar vidéknek a legbefolyásosabb rétegét alkották, s közülük kerültek ki a mezővárosok vagy faluközösségek, vagy valamilyen más „libertas"-ban élők mindennapjait irányító vezetői, (bíró, esküdtek); a sokat látott, a világ dolgaiból sokat tudó kereskedők, vagy az uradalmi gazdatisztek, akik az egyre fontosabbá váló honvédelemben is szerepet vállaltak. Maga Székely (Dózsa) György is egy sajátos „libertás" (szabadság), a székely szabadparasztság szülötte, s ezt végvári katonaként is jól tudhatta. A Dózsa-felkelés nagy gondossággal összeállított, újabbkori magyar monográfiája szerint is a felemelkedő rétegről szóló állítás még mindig alig több tetszetős hipotézisnél. Hozzátehetjük, viszont a legvalószínűbb! 54 Egy nagyon érdekes megfigyelés is erősítheti ezt a feltevést. A keresztes mozgalomban fontos szerepet vállaló mezővárosokra visszatekintve, feltűnően éles földrajzi határvonal húzható. A mozgalom lelke, legfőbb mozgató területe, minden kételyt kizáró módon a Nagyalföld és egyes peremterületei (Tolna, Heves, Abaúj, a Hegyalja, Bihar síkvidéki fele, az aradi dombok, Szerémség) voltak. Ha a felkelés továbbterjedt a környező hegyvidékekre, amint ez Bihar vagy Erdély esetében látható, a mozgalom innen indult ki. Mi lehetett ennek az oka? A választ csak abban a történelmi fejlődésben kereshetjük, amelynek során e területek valamilyen szinten válaszút elé kerültek, s a maguk sajátos módján erre választ is adtak. Gazdaságtörténeti tény, hogy a 15. század második felétől a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ága a szarvasmarha-tenyésztés volt. Ennek súlypontja - a földrajzi adottságok érvényesülésével - éppen az Alföldre esett. Az ezen az alapon fejlődő, erőteljes kereskedelmi tevékenységben pontosan a mezővárosok vállaltak oroszlánrészt. A hajdúság kialakulása pedig amint láthattuk - szoros összefüggésben volt a nyugatra terelődő, az északolasz, délnémet, cseh-morva városokba irányuló szarvasmarha kivitellel. Barta Gábor - Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514. Bp. 1973. A felkelés elemzését, értékelését, a bihari események ismertetését e munka alapján végeztük.
