Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

A bihari Sárrétek helyzete. A településhálózat mai állapotával A két nagy összefüggő mocsárvilág „a Berettyó által képezett Sárrét" és a „Körözs által képezett Sárrét" határvonalai, a két folyó egykori futásai régi vízrajzi térképekről is ismeretesek, viszont nagyon hasznosak a tömbi vízrajzi megfigyelések. Ezek közül említhető a két fő folyó fattyúágainak (KisKörös, Kutas, Csente, Kalló, valamint a történelmi nevezetességű Hamvasér, Tekerő-ér, Jószás-ér) felsorolása és folyásirányuk ismertetése. A felsorolt vízfolyások a 19. század derekán még élő és - ahogyan Osváth Pál mondja kártékony vízfolyások voltak. Teljesen igaza lehet Osváth Pálnak abban, hogy a Kalló vize nyugaton néha a Tiszáéval is összefolyt, s hozzátehető, hogy ez a Berettyóval is megtörtént. A Nagykunság és a Hortobágy irányából a Tisza áradásait számtalan ér szállította a Nagysárrétre. Az árvizek legnagyobb része a Hortobágy folyón keresztül jutott ide. A Berettyóról Osváth megjegyzi, hogy „hajdan Túr vízének is neveztetett". Osváth Pál nem említi, de a Túr elnevezés csak a Berettyó alsó szakaszára volt érvényes. Az egykori Kálló-érről azt írja, hogy „az ős korban Hornosnak neveztetett". Későbbi - közöttük nyelvész -szerzők