Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

Mi lett a váradi hajdúközösség sorsa? Igazából nem tudjuk, Várad török kézre kerülte (1660) után nyilván a vitézlő renddel együtt hagyta el Váradot. Azt tudjuk, hogy Apafi Mihály Várad hontalanná vált védőit Tordán kívánta letelepíteni, de a letelepedés szabadságát 1668-ban kiterjesztették a Partium más tájairól érkezőkre is. Kolozsváron él egy történetileg megalapozott emlékezés, amely szerint az itteni hóstátiak Bocskai hajdúi lennének. Ennek a történeti hátterét máig nem sikerült pontosan tisztázni, de könnyen lehet, hogy a váradi hajdúk magja vagy egy csoportja telepedett itt meg 1660 után.

427 S a váradi hajdúk, amint láthattuk Bethlen Gábor megjegyzéséből, valamilyen formában magukat, Bocskai István tallérja. Előlap jogaikat, kiváltságaikat Bocskai Istvántól eredeztették, akárcsak a többi Bihar megyei hajdúváros. Kiss András: Bocskai és a kolozsvári hóstátiak. In: „Nincsen nekönk több hazánk ennél". Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez, (szerk. ifj. Barta János és Papp Klára) Bp„ 2004. 54-55.