Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal
gyulafehérvári palotában, 1614. dec. 22-én kelt végzés végeredményben teljes adómentességet biztosított számukra, azzal a feltétellel, hogy a város számára szükséges fegyveres szolgálatot biztosítaniuk kell. Ahogyan várható is volt, a városi polgárság ebbe nem könnyen nyugodott bele, már csak azért sem, mert így hajdúnak lenni kifizetődő dolog volt, s a hajdúk száma szaporodott. A város ezért mégis adóval zaklatta a hajdúkat, s ez ellen Rhédey Ferenc főkapitány is tehetetlen volt. Bethlen Gábor újabb intézkedése, ezúttal is a hajdúk közösségét illetően, 1618-ban látott napvilágot. 421 Ebből kiderült, hogy a városi hatóság „nemes állapottyokban" sanyargatta a hajdúkat, adófizetésre szorították őket, oly annyira, hogy zálogot is kellett felvenniük. Noha Rhédey Ferenc főkapitány is „megintette" őket, ez nem használt. Gyakorlatilag megismételte az 1614-ben elrendelteket; „előbbi Paranczolatunk és magatokkal való keötések szerént, az mi tőllünk helyben hagyot Nemességekben és Szabadságokban az meg nevezet Czatári János Hadnagysága alatt Váradon lakó Vitézeinket háborgatni és adó fizetésre kénszeríteni ne merészelyétek". Itt Bethlen Gábor világosan kimondta, hogy az 1614-es rendelkezését nemesi szabadsággal felérőnek tekinti, bár tulajdonképpen 1614-ben is utalt rá, amikor a Bocskainak tulajdonított nemességüket emlegette. Elrendelte, hogy a zálogban lefoglalt tárgyakat vissza kell adni. Az ügyre a nagy fejedelem 1628-ban ismét visszatért, nyilván azért, mert az eddigi rendelkezések nem hoztak kielégítő megoldást. 422 Kiderült, hogy ez kérdéskör, s ez a megoldatlan problémahalmaz nemcsak a hajdúk miatt állt elő. A váradi főbírónak és esküdteknek adott utasításban a következőket rögzítette. Megérti a városiak sok rendbeli „bántódásukat" a városban lakó nemesek és „a Várhoz szolgáló" rendek miatt, akik kivonják magukat a teherviselésből és a „Városnak káros rendtartással akartak élni". Ezért, ami „az Varos közzül nemesitet személyeknek állapottyokat" illeti, illendő is, hogy 421 Bethlen Gábor a váradi főbíróhoz Czatári János hadnagysága alatt Váradon lakó hajdúvitézek adómentessége érdekében Gyulafehérvár, 1618. ápr. 23. MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 29. kötet - 412 - 414. o. Kérdés, hogy az itt szereplő Csatáry Jánosnak van-e köze az 1620-től Sarkadon szereplő Csatáry János kapitányhoz? 422 Bethlen Gábor átfogó rendelkezése a váradi hajdúvitézek kiváltságairól Várad, 1628. aug. 22. MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára Libri regii - 25. kötet - 50b 52. o
