Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

akik a Városnak nyugodalmával és hasznával élnek, azok a város terhét is viseljék. Ezért közöttük nem áll meg minden további nélkül a nemesi előjog. Akik valamikor adófizető emberek voltak, akármely mentességet is szereztek, „akar mely Fejedelemtől Nemeseknek impetraltak

423

, az ilyenek es azoknak maradéky ... biró bottya ala számláltassanak". Az indok az, hogy maga a város is nemesi jogokat élvez, s az egyéni mentesítés ettől nem lehet erősebb. De „az kik pedigh az Nemes Bihar Varmegyeben ki vala(mi)képpen való joszaghot es az Városban is eöreökseghet nemes emberek lévén, eleiktől foghva Nemességekk szabadságával éltének és az Vármegye Ispányának Jurisdictioja alatt voltának", azok maradjanak eddigi kiváltságos helyzetükben. Ugyanígy „az fizetett vitézleő Rend is, az reghi szokott mód és rend szerint Capitan Ura Jurisdictioja és bottya alatt" maradjon, és a „réghi szabadságokban az utann is megh maradgyanak." A várbeli fizetett darabontok esetében soraik közé ezentúl csak a kapitány, a porkoláb, a hadnagyok, valamint a város bírája tudtával és engedélyével lehet állni. Egyébként Báthory István rendelkezéseit kell velük szemben alkalmazni, tehát az „ország adóját" megadják, „de egyéb képpen minden Városi tereh viselésétől Immúnis legyen". A fejedelem ugyanígy megszigorította a hajdúk közé állás lehetőségét is. Elrendelte, hogyha a „Városi rendből való közökben állott, keözeöllük ki írassák", de ez nem vonatkozott a máshonnan ide érkező hajdúkra. A rendelkezés eddigi adómentességüket fenntartotta, s lehetővé tette soraik gyarapítását máshonnan ideérkező hajdúkkal. impetrare = alapítani 228 Bethlen Gábor fejedelem, a váradi hajdúk helyzetének rendezője