A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

ján mutatjuk be. E hatalmi jelvényt Bocskai családi címere hitelesíti. A 21. sz. tablón a kor vitézi életét megelevenítő török­magyar párviadal látható, kopj ás vitézek népes serege rész­vételével. A katonai hatóságok nem nézték jó szemmel az efféle viadalokat, mert könnyen nagyobb konfliktus lehetett belőle, a katonai ,jó hírnév" viszont megkövetelte a kihívás elfogadását. A 22. sz. tablón Rhédey Ferenc sírkö­vét láthatjuk. Rhédey Ferenc (1570. k. ­1621.) a 16.-17. szá­zadi török- és Habs­burg-ellenes harcok európai hírű had­vezére volt, aki „ jó­szág nélkül szűkölkö­dő szegénylegényé­ből küzdötte fel magát hadi érdemeivel 1596­ban Fülek kapitányá­vá, majd később Vá­rad főkapitányává. Az 1599. országgyűlésén a rendek kérték, hogy Rhédey Ferenc fuleki kapitányt, aki ellen a vármegyéknek súlyos panasza van, mert az ország törvénye elle­nére szabad hajdúkat tart, példásan büntes­sék meg. A század­fordulón az erdélyi bujdosók közé állt, 1604-tól a Bocskai­szabadságharc diadalmas hajdúgenerálisa, fővezére, azt kö­vetően váradi főkapitány volt haláláig. Közben a harminc­éves háború győztes hadvezére a cseh szövetségben vívott harcokban. Haláláig részt vett Bethlen hadakozásaiban. 1605-ben Korponán így jellemezték őt: „Sok nyomorúság­ból ragadtak ki uram katonái."" Végrendeletében mondja a többek között: Koporsó követ szépet csináltassanak Kolozs­Rhédey Ferenc (1570 k. -1621) Bocskai hadainak tehetséges hajdú­kapitánya, Várad főkapitánya, Szentjobb birtokosa 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom