A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

várott. E koporsókő vörös márványból készült, Rhédey Ferencet talpig vasba öltözve, életnagyságban ábrázolja. Oldalán széles kard, kezében generálisi bot, fején hadi sisak. Hosszú szakálla mellének egy részét elfedi, amely arcának sajátos jelleget kölcsönöz. Utódai végrendeletét tehát megfogadták. A 23. tablón magyar urakat láthatunk, illetve egy magyar lovast. A magyar viselet egész Európában sajátosnak mondható, akárcsak a török elleni védelemhez alkalmazkodott fegyverzet, s annak különösen néhány eleme; a sisak, a szablya, kard, kopja stb. A nemesség lóháton volt hajlandó hadba vonulni is, amelyből a hadviselés jellegzetesen magyar módja adódott, s amely később magával hozta az Európa szerte elismert huszárság megjelenését. A 24. sz. tablón Bocskai István látható a Cornides-féle viseletgyűjtemény alapján. A 17. század végén készült öszszeállítás a kor viselettörtének fontos forrása. Felirata Stephan; Bocskai Relig; Reformatvs, azaz Bocskai István, vallására nézve reformárus. Állami ünnepeinken használatos un, Bocskai-zászló, a nagyszalontai címer elemeivel. E kiváltságlevelet a Nagykerekit sikerrel védő hajdúk kapták. ZÁSZLÓMÁSOLAT A 23. sz. és a 24. sz. tabló között látható az a zászlómásolat, amelyet napjainkban állami ünnepek alkalmával a történelmi zászlók között ünnepélyesen mutatnak be. A zászló ebben a formában nem hiteles, a rajta lévő címerkép viszont annál inkább. Azon ugyanis egy oroszlán sasmadarat marcangol. E jelenet a kölesér-nagyszalontai adománylevél címerképre vezethető vissza. A nagyszalon57