Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

Bocskai István alakja a magyar szépirodalomban

nek veszélyére figyelmezteti honfitársait. A protestáns magyarok szolgaságba vetése a célja a pápának is, aki az énekszerző szerint így beszél Mátyás főhercegnek: „33. Megtudtam fiam, Bocskai halálát, Az másodiknak Gedeon halálát, Letöretnie Atilla birodalmát, Tereád bízom Magyarország gondját." A század végén Rozsnyai Dávid, az erdélyi porta utolsó török deákja emlékezett meg a fejedelemről, mint akivel jól kezdődött az évszázad, de aztán minden rosszra fordult. Mint látható, a szabadságharc előtt keletkezett énekek Bocskait, mint a hűség szobrát, a szabadságharc alatt és után született krónikák, siratok, epitáfiumok pedig, mint dicső hadvezért, kiváló államférfit, a magyarság, a református hit és a reneszánsz sztoikus morál oltalmazóját ábrázolták szeretettel és szenvedéllyel. A későutókor szépirodalmi tisztelgését Lévay József Bocskai c. költeménye nyitotta meg, amelyet Nagykereki 1849. ápril 29. dátummal látott el. A helyszíni élmény ihlette kétrészes, kétdimenziós vers költői fordulatát a képzelet játéka teszi: a látogató, miután körbejárta a várat, keresi a ház gazdáját, de az nincs otthon, sasként kiszállt a csatasíkra, csak szelleme lengeti az ősi zászlót. 3. Csengey Gusztáv nagyszabású ódájának (Bocskay) az ünnepélyes hang adja meg patináját. A költő voltaképpen összefoglalja a Bocskai-szabadságharc kitörésének okait, a harc menetét, és méltatja a békét, amelyet a Habsburgok kényszerűségből fogadtak el, de amely mégis lehetővé tette, hogy „szabadon zenghessen vallásunk imája." Csengey ugyanis, lévén az eperjesi evangélikus főiskola tanára, Vallásos költemények és énekek c. kötetében jelentette meg a költeményt, rögtön utána a Magyarok Mózese c. verset, amelyben a bécsi béke 300. évfordulóját méltatta. „Polgár-erényért ki tud lelkesülni, / Bocskay híve most csak az lehet." - vonja le a tanulságot. Ez egyrészt igaz, de önmagában leszűkítése a Bocskai-szabadságharc nemzetmentő programjának. Ugyancsak erre az alkalomra írta az egykor népszerű Sas Ede, nagyváradi főszerkesztő, az Új Idők számára Krónikás ének Bocs-