Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Az ikrek megítélése a néphagyományban

felhasználva a különböző korok és szerzők variánsainak elemeit. Természetesen kutatásunk egyik, ha nem a legfőbb kérdése, hogy mely az a kapcsolódási pont, amely összefűzi az említett Micbán mondát és a Bocskai családot, illetve keressük az okot, ami újra elindíthatta útjára a Bocskai István koráig csak lappangó mondát. Szám szerint tíz Micbán történettel kívánunk részletesebben foglalkozni, az első 1604-ből, míg az utolsó 1972-ből való. Összeállításunk során törekedtünk arra, hogy a mondai hagyomány minden szegmensét felöleljük, így került vizsgálódásunk körébe Szamosközy István

m történeti hagyatéka mellett több, parentáló prédikációt tartalmazó írás Alvinczy Péter"

0

, Pósaházi János

111 és Diószegi Sámuel

112 előadásában. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az esetleges átvételeket is megtaláljuk, ezért a monda néphagyománybeli variánsai előtt megismerkedhetünk Habokai Márton

xn oktató célzattal készült kátéjával, és Tatár Péter

114 ponyvájával is. Történetíró és levéltárnok, kinek családja Szamosközről neveztette magát. Korán árvaságra jutott, majd Sombory László erdélyi főúr vette pártfogásába. 1598 körül Bocskai a fehérvári káptalan conservátorává, levéltárnokává, illetve az ország történetírójává nevezte ki. Lásd: SziNNYEI József 1891-1914. 362. p. 110 Alvinczi Péter - Bocskai István bizalmas embere -, Bocskai István korától kezdve Kelet-Magyarországnak legtekintélyesebb protestáns prédikátora. Bocskai Habsburg-ellenes mozgalmai legfőbb ideológusának tekinthető. Bővebben lásd: SzrNNYEI József 1891-1914. I. köt. 137-138. p., illetve MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE, 2. 1964. 62-65. p. 111 Pósaházi János (1628-1686) az ellenreformáció, az üldöztetés és bujdosás idején a sárospataki kollégium igazgatója, kiemelendő a katolikusok ellen folytatott magyar nyelvű hitvitázó tevékenysége. A XVII. századi magyar protestáns filozófusok között a legtöbb konzervatív elem az ő munkáiban található meg. Bővebben lásd: MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETE, 2.1964. 231-233. p. 112 Diószegi Sámuel, ev. ref. lelkész, a sárospataki iskola tagja. 1673-ban a gyulafehérvári ev. ref. collegium seniora. 1674 Szomorú Halotti Pompa ... c. gyűjtemény, melyben Bocskai István zempléni főispán fölött (1673. május 29.) Kolozsvárt mondott halotti beszédét tartalmazza. Bővebben lásd: SZÍNNYE József 1891-1914. II. köt. 889-890. p. 113 Habokai Márton Kismarja község nótáriusa. Lásd: TAKÁCS Béla 1975. 17. p. 114 Tatár Péter - családi nevén Medve Imre - Nagyváradon született 1818-ban. 1857-ben indította Tatár Péter regekunyhója címet viselő ponyvasorozatát. Bővebben: PALLAS NAGY LEXIKONA XV. kötet. 1897. 960. p., illetve lásd még: BÉKÉS István 1966. 209-21 l.p.