Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Kismarja vagy Kolozsvár?
Azonban az vitathatatlan tény, hogy Bocskai István szülei öreg korukban Kismarján laktak. Erre szolgál bizonyságul az akkor 19 éves Bocskai Istvántól - akit a prágai fogságából ideiglenesen hazabocsátottak, hogy beteges szüleit meglátogassa -, származó levél is, melyet Kismarjáról keltezett a későbbi fejedelem. 14 E fentiek tudatában, hogy szülei háza - lakóhelye - Kismarján leiedzett, még sem jelenti azt, hogy a fejedelem születési helyeként is e helységet kellene megneveznünk. Azonban ezen fentebbi adatok egyrészről azt támasztják alá, hogy maga Bocskai is meglehetős érzelmi többlettel bírt Kismarja iránt, másrészt személyes kapcsolata is azt predesztinálta, hogy a település lakosai - az idők homályában - ezt a hajdani lakóhelyet a későbbiekben már, mint a fejedelem születési helyét jelöljék meg.E fentiek mellett sem kerülhetjük meg a Debreceni Szappanos János ]5 által írt: Militaris Congratulatio 16 című versének 17. versszakát sem, amely ha nem is a vers születésének idején 17 , de a későbbi korokban - másolatok útján terjedően 18 - ismételten hathatott a hagyományra. Bár az itt citált versezet strófájában a költő csak általánosságban Bihar vármegyéről tesz említést, és nem Kismarjáról: „Nem kel irigykedni, Farkas szemmel nézni, Senkinek ez dologra: Bihar uar megieből, Hogi te ez kis helyből, Származtál oltalmunkra: Christusis jászolból, Es kis Názáretből, Iűtt uilag valtsagara." 19 A fenti általánosító kifejezések - szülőföld, Bihar vármegye - lehetséges, de nem bizonyítható erejű szerepe mellett, azt kell mondanunk, hogy a legnagyobb hatást a kismarjai hagyományra maga a falu hites nótáriusa, Gyulai L. Gábor tette, amikor 1766-ban „Kulin György feő bírósága ideEzen, - a császárnak és Trautsohn titkos tanácsosnak címzett - levelében kér „nővére lakodalmáig" tartó halasztást visszatérésének időpontjáról. Lásd: SzÁDECZKY Lajos 1886. 863. p. 15 Munkásságához lásd: WASYLKIEVICZ Viktor 1902. 33-37. p., illetve DÉZSI Lajos 1928. 411-418. p. 16 E vers VERSUS DEDICATORII AD EUNDEM D. PRINCIPEM kezdetű részét könyvünk mottójaként választottuk, magyar nyelvű fordítását lásd ott. 17 A vers származási körülményei kapcsán meg kell említenünk, hogy az feltehetően a bihari hajdúk megrendelésére készült, a vers tartalmi jegyeiből következőleg keletkezési idejét 1605. februárja és áprilisa közé tehetjük. Bővebben lásd: RMKT. XVII. sz. 1. 1959. 583. p. 18 A vers kéziratos másolataihoz lásd: WASYLKIEVICZ Viktor 1902. 33. p. 19 RMKT. XVII. sz. 1. 1959. 259. p.
