Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

jében"

20 a református egyház jegyzőkönyvébe a hajdani városi jegyzőkönyvből, „kivonatként" a következőket jegyezte fel: „1606

dlk Esztendőben Vezelin Mihály Feő Bíróságában kezdetét vette ezen Protocollum, a' melly esztendőben is ama Boldog Emlékezetű Fejedelem Bocskai István Kis Mária Várossát, mint maga és B. E Elej lakó helyét Privilegizálta, amely ezen Kis Mária Várossának még ma is Istennek kegyelmes gondviseléséből meg vagyon és fenn áll, kiért az Úr Istennek Szent neve dicsőíttessék mind örökkön örökké. Ezen B. E. Fejedelem Bocskai Istvánról s ennek jeles cselekedeteiről láthatni és olvashatni sokakat az Históriákban, de Kis Mária Várossá, minden igaz és értelmes lakossainak elég azt ezen Protocollumból tudni, hogy ez ezen Nemes Városból származott, kinek B. E. Eleinek meghidegedett és már porrá vált tetemei, a Templomnak criptájában temettetvén, mostanis itten nyugosznak. Idáig való lakóházok B. E. Eleinek volt a földvárban, a mellynek emlékezetes helye még ma is fenn vagyon minden benne való építés nélkül, de nem is volna illő ezenn helynek végképpen eltöröltetni vagy elhányatni Kis Mária Várossának értelmes lakossaitól, mivel ezenn hely mindenkor emlékezetben és örökös böcsben tartathatik arról, hogy ezenn hellyen Fejedelem született, még pedig olly kegyes Fejedelem, a' ki Kis Mária Várossá lakossait sokaknak példájára más hellységek lakossá felett különös nyugodalommal kívánta felsegélleni."

21 Azonban ezen fentebbi - előszeretettel idézett - „bizonyíték" meglehetősen gyenge lábakon áll! Bármennyire is szeretné azt - a falu szülötte - VARGA Gyula úgy beállítani, hogy a fent említett forrás 1606-ban „a fejedelem halála és temetése utáni napokban" íródott, mondván: „Az eredeti protocollum „elrongyolódott" majd elveszett, de a szöveget Gyulai Gábor nótárius 1776-ban feltehetően betűhíven - bemásolta az egyházi anyakönyv II. kötetébe, ahol az ma is olvasható."

22 Ez azonban lehetetlen, hiszen maga a forrás rá a bizonyíték, hogy az csak későbbi keltezésű lehet! Itt jegyzendő meg, hogy Kulin György főbíráskodásának idejét Kismarja első historikusa Osváth Pál csak későbbre 1772-től az 1776-os évekig terjedően tudja. Lásd: OSVÁTH Pál 1896.42. p. 21 Közli: MOLNÁR Balázs 1940. 250. p. 22 VARGA Gyula 2004. 493. p.