Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A kiválasztott szerepe a néphagyományban

„Dies Veneris" Bocskai István életének történéseit már születése pillanatától fogva determináltnak tartotta az egykori néphagyomány. Péntek napján született, így életének minden fontosabb eseménye is ehhez a naphoz kötődött. Ennek igazságát nemcsak a korabeli néphagyományból tudhatjuk, de ezt támasztják alá a későbbi történeti kutatásokon alapuló időpont meghatározások is. Azonban még ennek tudatában sem kaptunk magyarázatot arra, hogy: Létezik-e valamiféle kapcsolat a pénteki nap és a fentebb említett hajnalcsillag között? A bolygók - legfőképpen a Nap és a Hold -, rendkívüli szerepet töltöttek be a népek hitében és kultuszaiban. De e fentebbi kettő meghatározó szerepe mellett külön figyelmet szenteltek a Vénusznak is, mint a Nap és a Hold után következő legfényesebb csillagnak, mely az (Est) Hajnalcsillag nevet kapta.

156 A különös figyelmet kettőssége nyomán kapta, hiszen fénye elsőként ragyog fel az esti égbolton, ugyanakkor a hajnali égbolt meghatározó csillaga is. Ezen „tulajdonsága" miatt is válhatott a népek hagyományában a halálból újraéledő istenség jelképévé.

157 A pogány hagyományokban eredetileg az újraéledő természet istennője, melyből az antik kultúrák idejében vált - a mai kor embere számára - ismertebb szerelem és szépség istennőjévé.

158 Az asztrológiában a Vénusz száma a hat, és napja, a péntek

159

: „Dies Veneris", és így már érthetővé válik, miként kapcsolódik szervesen Bocskai személyéhez. „ Szent háromság " Nap, Hold és a Vénusz ábrázolása, egy babilóniai határkövön BERZE NAGY JÁNOS máig kiadatlan „A világ közepe" c. kéziratában a magyar hitvilág e három planétaisten jelentőségéről is szól. Ide lásd még: DRÖSSLER, Rudolf 1986. 116-118. p. A Vénus antik felfogásához lásd: ZAMAROVSKY, Vojtëch 2001. 428. p. Bővebben lásd: CSABA György 1986. 128-129. p.