Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A kiválasztott szerepe a néphagyományban

Vénusz nemcsak a keresztény ikonográfia része 160 , de az arab, illetve iszlám mitológiában is ismert. Uzza istennői alakját maga Mohamed is elismerte, mint Allah három nővérének egyikét: Állát, Uzza, Mariát, kiket a későbbiekben már tagadott. 161 Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy jól ismerték a korabeli magyar hagyománynak azon részét, melyben a nép Bocskai személyét szorosan összekötötte Vénusz szerencsét hozó alakjá­val és annak pénteki napjával. A magyar néphagyomány mesekincse sem nélkülözi a három planétaisten, a Nap, a Hold, a Vénusz ismeretét, gon­doljunk csak az ezen planétáknak megfelelő arany, ezüst, réz paloták népmesei elemeire. 162 Mindezekről Szamosközi István latin nyelven íródott epigrammája 163 is tanúskodik, melyben már kirajzolódni látszanak a fejedelem körül kiala­kult mítosz alapvető jegyei. Az epigrammában a hajdani sárkányölő vege­tációs hős alakja hagyományozódik tovább, párhuzamot vonva Vénusz és Bocskai alakja között. Bocskai alakja úgy emelkedik felül a népet nyomo­rító ellenségen, ahogy a napfelkelte előhírnöke, a hajnalcsillag jelzi a sö­tétség erőin győzelmet tévő Nap hatalmát. Vénusz és Bocskai metaforikus kapcsolatán keresztül előrevetíti a meghaló-, ugyanakkor mindig újjáéle­dő szabadító hős képzetét, ahogy a Vénusz hajnalban újjáéledve jelzi a győzedelmes Nap eljöttét, úgy tekint ő is Bocskaira, aki - ha a szükség úgy kívánja meg - minden korban újra elhozza népének a várva-várt sza­badságot. A hajnalcsillag Krisztus személyében is előhírnökként jelenik meg: „Én, Jézus küld­tem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag". [Jel. 22.16.]. Ugyanak­kor a Bibliában megtalálhatjuk a Vénusz bolygó pogány démonának vonásait is, mellyel Babilon pusztulása során, annak királyát ruházza fel: „Leestél az égről, fé­nyes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe. Akik csak meglátnak, bámulnak, elgondolkoznak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat?" [Ézs. 14.12-17.] Mohamed eleinte elismerte Uzza („mindenható") isten voltát, s azt is, hogy Állát és Manát Allah leánya, később azonban ezt már tagadta. Elannyira, hogy Allah társai lé­tének említése a legnagyobb vétek az iszlám ellen. MITOLÓGIAI ENCIKLOPÉDIA, I. k. 1988. 523. p.; illetve: II. k. 540. p. Lásd még: KORÁN 53:19-23. Az ég három rétegéhez bővebben lásd: BERZE NAGY János 1961. 77-101. p. SZAMOSKÖZY István 1855.115. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom