Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A kiválasztott szerepe a néphagyományban
hogy Bocskay István noha az erdélyi fejedelemségbe succédai, de nem leszen semmi maradéka kire szálljon az fejedelemség, hanem ez Bocskay ág deficiál. De ezeket az eventus mutatja meg ha igy leszen vagy különben." 153 A jövendölések és csodás események mellett jelentős szerepet töltenek be a Bocskai körül kialakult népi mítoszban a személyéhez kötődő kinyilatkoztatások is, melyek csakúgy Bocskai kiválasztott szerepét mutatják és erősítik. Gondoljunk csak arra, hogy a fejedelem oldalán harcoló hajdúkat Bocskai angyalkái-ként emlegetik. 154 De maga Szamosközy emlékezése is hasonló megközelítésekről tanúskodik. Ezek közül is kiemelkedik a török császár által küldött kard felcsatolásának eseménye, melyben nem nehéz ráismernünk népmeséink elemeire, a halhatatlanságra stb., mely a „szegénylegény" vagy éppen a „legkisebb királyfi" sajátja, de mindenesetre csak a különleges tulajdonságokkal felruházott személyek jellemzője: „Az kapucsi basa mikor Bocskaynak ódaiára kötötte az török császáriul küldött kardot de more gentis, így szólott: Ezt te nagyságos Bocskay, ki hatalmas császár fia vagy, tudjad, hogy valakinek ezt ódaiára kötik, annak soha sem pénze, sem hada el nem fogy. Ha ezt végre kötöd fel, boldog lész, győzedelmes lész. Ha penig olyan orczát akarsz előtte viselni, mint az előbbi, távol nézzed, kit az hatalmas császár nem remél felőled. Ne lássad se temagadnak, se nemzetségednek utolsó veszedelmét. De hogy a ne legyen, az nagy isten viselje úgy a te igyekezetedet és minden szerencsédet. Azt mondja az győzhetetlen császár, hogy te lehess az, ki az te nemzetséged közt nem különben tündökölhessél, mint az szép csillagok közt az szép hajnalcsillag. .. ," 155 A török követ szájából elhangzott ezen fentebbi megnyilatkozás különösen érdekes a Bocskait övező hiedelmekkel kapcsolatosan. A hajnalcsillagra vonatkozó ezen üdvözlet több kérdést is felvet. Elsőként: Miért éppen a hajnalcsillagot említették, mint a fejedelem vezérlő csillagát? Másodszor: Tudatában voltak-e a törökök a Bocskai személyét övező, a magyarság körében ismeretes csodás történéseknek? Ugyanakkor az a kérdés is felmerül, hogy a hajnalcsillag hitükben milyen tartalmi, vagy éppen szakrális jelentéssel bírt? SZAMOSKÖZY ISTVÁN TÖRTÉNETI MARADVÁNYAI 1880. 324. p. Lásd: BOLDISÁR Kálmán 1936. 62. p., illetve lásd még: KOZOCSA Sándor 1936. 153. p. SZAMOSKÖZY ISTVÁN TÖRTÉNETI MARADVÁNYAI 1880. 257. p. (A szövegben való kiemelések tőlem.)