Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A kiválasztott szerepe a néphagyományban
nya, melynek kiteljesedését a csodálatos megmenekülés motívumában érhetjük nyomon. 145 A nép köréből - ennek analógiájára - citáltuk azon népi felfogást, miszerint „a hasonló hasonlót hoz létre" elve szerint az ikergyermekek születésének egyik, de legfőképp különleges eredeteként a páros, avagy ikergyümölcsök esetleges megevését hozták példaként. Azonban nemcsak az említett néphagyomány utal ezen „kettősség" különleges, csodás voltára, hanem a történeti források is tanúskodnak e hagyomány meglétéről. Ezzel éppen azt kívánjuk demonstrálni, miként fonódik egybe a népi kettősség képzete, és a nemzetségek csodás leszármazásának tudata. Tehát felmerül a kérdés, milyen kapcsolat fedezhető fel a népi ikerfelfogás ikrei, a páros gyümölcsök 146 , illetve a Micbán monda történései között. Az alább ismertetésre kerülő történeti forrás, éppen a fentiekben már említett párhuzamok feloldását és megoldását szolgáltatja. Bizonyságul arra, hogy a fentiekben azonosságot csak egy ponton találunk, nevezetesen, a különleges és csodás eseményekben. Ez, amely mind a népi-, mind a történeti párhuzamok sajátja - csak ezen elemekből lehet következtetéseket, jóslásokat levezetni. Csak abból, ami nem szokványos, sőt egyenesen természetfeletti, így különlegessége révén is megörökítésre méltó, mint az alább következő események is. „Ez 1604 esztendőben Kolozsváratt és mindenütt ez vidéken és az egész Érdélben mindenféle gyümölcs büvön termett melynek termésében ez volt memorabile, hogy soha ember annyi kettős gyümölcsöt nem látott, mint az esztendőben az fákon termett öszve, mind szilva alma, és minden egyébb gyümölcs, úgyannira hogy egy jól termett fárúl egy véka almát leszettenek, mely öszveragadva volt, szilvában és körtvélyben azonképen. Az piacon is több öszveragadott gyümölcsöt senki nem említi, hogy valaha árúltanak volna. Hi foetus arbor ei in prodigium non temer e verterunt. Melyről azt jövendölték az okos emberek, hogy ez két országbeli magyaroknak az magyarországiaknak és az erdélyieknek ennyi sok veszedelem Ezen kettősséget Bocskai István élettörténetében is nyomon követhetjük, miként teljesedik ki az addigi törökellenes beállítottsága, illetve későbbi barátsága, majd szembenállása a Habsburg-hatalommal, s miként vált a szabadságharcos küzdelem vezérévé. A vizsgált páros gyümölcsök jelentésén nem a párban termő gyümölcsök értendők, hanem az összetapadt, az egyesült, a két termés egybe tapadt gyümölcse értendő.
