Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Összegzés helyett
pangó festménynek 680 - másolatai és reprodukciói 681 szinte minden hajdúvárosban, illetve háznál megtalálhatók voltak. [Lásd: III. Tábla] Készítési idejét mindenképpen 1895-re vagy az előttre datálhatjuk, hiszen az Ábrányi festményét alapul vevő hajdúnánási Bocskai ábrázolás 1895-ös keltezésű. A millennium idejében a hajdúvárosok legtöbbje Kovács Jánost 6 * 2 bízta meg a festmény elkészítésével. így Hajdúnánás 1895-ben, Hajdúszoboszló és Hajdúdorog 1896-ban készíttette el Bocskait ábrázoló festményét. [Lásd: IV-VI. Tábla] Az 1876-ban megalakított Hajdú vármegye központja - Debrecen városa - is megfestette a fejedelem alakját, melyet 1908-ban Sóváradi Károly készített el. [Lásd: VII. Tábla] Ezt követte Hadház megrendelése, melynek során a város Nagy Sání/ort 683 bízta meg, aki 1928-ban el is készítette Bocskai alakját megörökítő festményét. [Lásd: VIII. Tábla] Ekkor az ún. hat „öreg hajdúváros" közül egyedül Vámospércs nem rendelkezett a fejedelmet ábrázoló festménnyel. Ami igazán nem róható fel a legkisebb lélekszámmal bíró közösség számlájára. Főként nem, hogy az abszolutizmus korában - Hajdúkerület feloszlatását követően - a város véglegesen peremhelyzetbe került, így anyagi forrásai is szűkösnek bizonyulhattak, de ugyanígy sérültek a többi hajdúváros jogai is. ÖSSZEGZÉS HELYETT Mára már eltűntek a Bocskai által adományozott kollektív kiváltságok, de mindezek ellenére soha sem tűnt el az adományozó fejedelem, Bocskai emlékezete. Igaz az elkövetkezendő korok meglehetősen mély nyomokat hagytak nemzeti önérzetünk és identitásunk szabad ápolásában, de a nép körében, annak hagyományaiban, ha rejtve is, de mind a mai napig megtalálhatók a nemzeti lét tudatának csírái, csak fel kell éleszteni őket. 0 Sz. KÜRTI Katalin az Ábrányi által festett képről úgy tudja, hogy az a Déri Múzeum tulajdona, ellenben Fodor Éva a Déri Múzeum jelenlegi művészettörténésze nem tud a festmény létezéséről. Lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1998. 365. p. 1 A festmény reprodukciói a Franklin - Társulat Nyomda készítette. 2 Kovács János (1852-1924) életrajzát lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1999. 478-479. p. 3 A hadházi Bocskai-festmény készítőjének azt a Nagy Sándort kell mondanunk, aki 1928-ban Hadház monográfiájának a szerzője volt. Művészi alkatát mutatja a monográfiába készített linómetszetei is. így biztosra vehető, hogy a hadházi Bocskai-festmény készítőjeként is őt kell megneveznünk. Ide lásd: NAGY Sándor 1928.
