Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Bocskai-kultusz képi megnyilvánulásai és a vidéki „piktorok”
Ajánlatát a testület el is fogadta, azonban a festmény elkészültéről nincs tudomásunk. 676 Annál inkább tudomással bírunk arról az 1893-ban el is készült Cser«a-festményrőT, amelynek különlegességét éppen az adja, hogy az országban ez az egyetlen olyan - a fejedelmet ábrázoló - festmény, melyen Bocskai koronája is megörökítésre került. 677 így Cserna ezen a festményen, tökéletesen meg is formálta mind a fejedelem koronáját, mind rangjelző díszbuzogányát. A többi Bocskai-festénytől eltérően egyedüliként örökítette meg a fejedelem által használt címert, mely jobbjában nyílvesszőt tartó, három halmon ülő oroszlánt formáz, melynek farka több ágra fosztatott. A festmény által Hajdúböszörmény újra egyedi rangra emelkedett, hiszen az országban az egyetlen olyan település, amely egyszerre két korona-ábrázolást is magáénak tudhat. Mind a Holló Barnabás által készített Bocskai-szobron lévő térplasztika, mind a Cserna-féle Bocskai festményen lévő koronaábrázolás egyedüli, és példa nélkül álló. A festmény egyediségét csak fokozza, hogy tartalmi jegyei között felfedezni véljük a hajdani böszörményi templomerőd 678 sziluettjét is. Mindezek mellett a festményt mégis maga a kompozíció különbözteti meg a többi hajdúváros Bocskai ábrázolásaitól. így Cserna festményét tekinthetjük a hajdúvárosokban - a millennium idején - újraéledő Bocskai-ábrázolások kiindulópontjaként is. A festményt nemcsak korábbi datálása miatt, hanem eltérő formavilága miatt is elsődlegesnek kell tekintenünk. Ez az egyetlen, olyan Bocskai-ábrázolás, amely első ránézésre is jól elkülöníthető a többi hajdúváros fejedelmet ábrázoló festményeitől. így Böszörmény - híven korábbi hajdúkerületi központjához - ezzel is kellő indíttatást nyújtott a Bocskai-kultusz erősítéséhez, és továbbéléséhez. [Lásd: II. Tábla] A böszörményi kezdeményezést Hajdú vármegye követte, aki Ábrányi Lajost 619 bízta meg egy Bocskait ábrázoló festmény elkészítésével. A későbbiekben ennek - a mára megsemmisült, vagy legjobb esetben is lapBővebben lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1979. 66. p. Korábban már szóltunk Holló Barnabás Bocskait ábrázoló szobrának talapzatáról, melyen - szintén egyedülállóan - Bocskai koronájának domborműves formája található meg. A festmény készítési idejében, az 1864-ben lebontott erődfal emléke, annak alakja, sőt anyaga még elevenen élt. Ide lásd: GYÖRFFY István 1927. 18. p. Ábrányi (EÖrdögh) Lajos (1849. december 7. - 1901. május 27.) életrajzához lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1998. 365. p.
