Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Bocskai-kultusz képi megnyilvánulásai és a vidéki „piktorok”
lévő asztal mögötti oszlopon tíz sorba tördelve a következő felirat: „STE. / BOCHKAY. / D. G. / HUNGA. / TRANS / Q3. / PRIN. / ET. / SICU. / COMES". 673 Az oszlop lábazatán lévő szövegben megörökítésre kerültek a kép megrendelői is: „Pingáltatta Ns Nzes és Vitézlő Czeglédy János 674 Feő Hadnagy Úr több előljáró társaival együtt tulajdon költségeken." A kép hátoldalán a készítőre és a készítés idejére vonatkozó utalást találunk: „anno 1816 / Pinxit Joans Szüts de Norko". Szüts János másik - szintén a fejedelmet ábrázoló -, de kisebb méretű, félalakos festménye a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum tulajdona. A festmény ugyan nem szignált, de összehasonlítva a szoboszlói ábrázolással, egyértelmű a készítő azonossága. A megformált alakon csupán a bal kéz pozíciójában találunk különbséget, mely itt nem a csípőn, hanem a kardon nyugszik. A környezet kialakítása bár ugyanazon elemeket tartalmazza - asztal, rajta két tallér -, a kép bal oldalán található felirat némileg különbözik a szoboszlóitól, bár jelentésében azonos tartalommal bír: „STE / BOCHKAY / D. G. / HUNG. / TRANS. / QUE / PRICEPS / ET / SICUIA / COMES." [Lásd: L Tábla] A Bocskai-kultusz képi továbbélését mutatja a millennium idejére tehető újabb hulláma, melynek sorát a volt Hajdúkerület központja Hajdúböszörmény nyitotta meg, Cserna Károly 615 Bocskait ábrázoló festményével. A fejdelem emléke képi megörökítésének ismételt vágya azonban korábbinak mondható, mint annak megvalósulása. Bár a város már birtokában volt egy Bocskait ábrázoló festménynek - hiszen a Hajdúkerület 1876-os felbomlását követően Szüts János festménye is Böszörményben, a kerületház épületében maradt -, azonban a város közgyűlése 1843-ban mégis amellett döntött, hogy tanácskozási nagytermébe egy újabb képet festet a fejedelemről. A testület a festmény elkészíttetésével Kálmán György jegyzőt bízta meg, aki 1846. március 27-én arról számolt be a testületnek, hogy több piktorral is tárgyalt, de mindegyiknél drágállotta a kért összeget, így amellett döntött, hogy maga készíti el a festményt. „Stephanus Bochkay Dei Gratia Hungáriáé TransiIvaniaeque Princeps et Siculorum Comes" azaz „Bocskai István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, székelyek grófja." A család őseit már az 1702-es hajdúösszeírás is említi, bővebben lásd: NAGY László NYAKAS Miklós 2001. 91-92. p. Cserna Károly (1867-1944) Életrajzához lásd: MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON 1967. I. kötet. 312. p.
