Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A megszabadító hős, és egy kenyérosztó tányér, meg egy ón borospalack összefüggése
Ugyanakkor kiemelendő, hogy a pecsétnyomó megformálásában az oroszlán által tartott zászló még változatlan, illetve a pajzs sem mutat eltérést az előbb említettel. Ezzel szemben a népi képírás látásmódját erősítendő, a képírási folyamat következetességét és egyben a történelmi események következő állomását mutatja az 1859-ben készült - ugyancsak a Szoboszlói Református Egyházközség tulajdonában lévő - ón borospalackon 642 található címerábrázolás. Itt már állandósulni látszik a két fél szembeállásának történeti motívuma, ezzel együtt az ellenség pajzsnélkülisége is. Míg az 1606-os, - a fejedelem által adományozott - címerképben a pajzs még az ellenség, a lovas vértes kezében leledzik. Ugyanakkor két - képileg és tartalmilag is - meghatározó elemre kell felhívnunk a figyelmet. Mégpedig a sisakdíszből kiemelkedő már egyértelműen oroszlán tulajdonságokat mutató lény kezében lévő „zászló" és „pajzs" alakjára és nagyságára. A címer koronadíszéből kiemelkedő oroszlán kezében lévő pajzs nagysága félreérthetetlenül utal a hajdan megszerzett fény fogyó tulaji , , , n _. donságaira. On borospalack, (1859.) A hatszög-alakú borospalack egymás melletti oldalán található maga a címerkép, ezzel szemben - szintén két lapon - az ajándékozó adatait találjuk: ,,A' Hajdúszoboszlói reform - Sz = Egyház Úr asztalához készítette Vas Sámuel és neje Szüts Erzsébet 1859." A fennmaradó két szemközti oldal egyik cikkelyében a koszorúba fogott ágat csőrében tartó galamb motívuma kapott helyet, míg a másik osztásban, a koszorúval övezett szőlőfürt motívumát vésték rá.
