Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

A Bocskai család eredetmondájának egyetemes párhuzamai HELLER Bernát - megelőzve korát - 1909-ben, a későbbi szemantikai modellállás

48 elméletének csíráit is magában hordozó tanulmányában már a mondaképzetek összességéből vezette le a monda alapstruktúráját. Ezzel már akkor megalkotta a mondai elemzés alapját, melyet sajnálatosan egy jóval későbbi modellállási gyakorlat kapcsán idegenből „átvéve" mint új elméletet, ma szüzsének nevez a néprajzi kutatás. HELLER a Miczbán mondával kapcsolatosan így fogalmaz: „Hámozzuk le a meséből rárakódott kérgét, húsát és tekintsük a monda csupasz magvát: egyszerre született több gyermek közül az anya csak az egyiket tartja meg, a többit félelemből el akarja veszíteni."

49 Erről az alapról arra a következtetésre jut, hogy az ikrek házasságtörésből származnak, megemlítve azt is, hogy „az egyen felüli gyermekek valamely gonosz szellemtől valók", s mint mondja, „a szülők rettegtek az ilyen emberfölötti lényektől, mert az istenivel való állandó érintkezés veszedelmes a halandókra."

50 HELLER olyan elemeket is kiemelt, amelyek alapvetően meghatározzák a monda lényegi motívumait. Ez az ikrek száma: E megközelítésből az ikerszülés csak a mitológiából is ismert kettős ikreket jelenti,

51 de ez nem fedi az elemzés eredeti kiindulási alapját, amelynek tartalmi magjában kettőnél több gyermek jelenti a mondai „ikrek" számát, mely a 3, 7, 9, 12, 13, és 365 gyermek számosságával azonosítható. Könnyen beláthatjuk, hogy e számok nem a valós születési egyedek számát mutatják, hanem 48 Az újkori (1969) folklorisztika, egy „újfajta" ún. „külföldi" modellezési gyakorlat fontosságára hívta fel a magyar néprajzkutatás figyelmét. De e szemantikai modellállás - a kiszűrni, elválasztani, kiválogatni - alapjai már 1909-ben HELLER Bernát munkáiban is felfedezhetőek. HELLER Bernát 1909. 72. p. A későbbi szemantikai modellezés módjához lásd: HOPPAL Mihály 1969. 402-414. p. Ezen fajta modellállás alkalmazását lásd még: SZEKERES Gyula 2000. 77-86. p. 49 HELLER Bernát 1909. 72. p. 50 HELLER Bernát 1909. 73. p. 51 Lásd: Romulus és Remus történetét.