Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

egyrészről az ún. szent számok, másrészről egy teljes vegetációs ciklushoz tartozó számok (egy év 12 hónap, illetve 365 nap) megfelelői.

52 Az ikrekkel kapcsolatos mondai hagyomány összefüggésrendszerében több európai monda is párhuzamba állítható, illetve közelítéseket mutat a vizsgált Micbán mondával. Természetesen az alábbi mondák és legendák nem feltétlen megfelelői a magyar hagyománynak, inkább csak az azonos hiedelem tudati alapját példázzák, de az őseredet mellett az átadás-átvétel motívumát és lehetőségét sem ki nem zárhatjuk, sem meg nem erősíthetjük.

53 Arról most nem is szólunk, hogy az alapmotívumok mellett a magyar hagyomány mondai sajátosságai mennyire különböznek, avagy éppen azonosak az alábbi változatokkal, ezt hagyjuk a későbbiekre, most nézzük a külföldi párhuzamokat. Egy ilyen - igaz csak (kettős) - ikrekről szól Marie de France XII. századi írónő Fraisne c. novellájából kiinduló monda, melyben: „egy lovag, kinek két fia született, keresztatyának felkéri a szomszéd lovagot. Ennek felesége becsmérli, kárhoztatja az ikrek szülőjét. Nemsokára maga is ikreket, két leánykát hoz világra. Az egyiket komornája elrejti; monostor elé, kőrisfa [fraisne] alá teszi, azért a monostorbeliek, kik fölnevelik, Fraisne-nek hívják. A lovag megszereti, magához veszi. Idő multával a lovag házasodni készül, Fraisne-nek ikertestvérét akarja elvenni; nász napján azonban anyja ráismer az eltaszított gyermekre (azokról a drágaságokról, amelyeket vele adott) és a lovag Fraisne-vel tartja meg a nászt."

54 A sváb Welfek nemzetség mondájában Altrof grófnéja - Irmentrud már egy (hármas) ikreket szülő asszonyt nevez házasságtörőnek, miután Itt jegyzendő meg, hogy a fent említett számok közül a 12-es és a 13-as szám kapcsolatba hozható a holdévvel, vagyis a két egymást követő holdtölte között eltelt idővel, mely a szinódikus holdhónap [29 nap, 12 óra, 44 perc, 2 másodperc] egész számú többszöröse, melyet főként az ókorban használták időszámításra. Míg a szabad holdévet 12 - váltakozva 29 és 30 napból álló holdhónap alkotja [354 nap], és a mohamedánoknál mai is használatos, addig a zsidók az újév dátumának helyreállítása végett 3 évenként egy 13 holdhónapból álló 384 napos évet iktattak be. A Micbán monda lehetséges gyökereit CSIKÓS Zsuzsanna átfogó tanulmányában részletekre is kiterjedően elemzi, de az eredet kérdésében - a történet európai elterjedésének tudatában - úgy véli, nem lehet egyértelműen állást foglalni. Mivel csupán a szövegegyezés alapján a változatok eredetét nem lehet egyértelműen eldönteni. Ide lásd: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 84. p. Közli HELLER Bernát 1909. 70. p. A mondára vonatkozó részletes külföldi irodalmat is lásd ott.