Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

Kolozsvár látképe Azt a jogot azonban, miszerint Bocskai István fejedelem a kolozsvári Óvárban látta meg a napvilágot, sehogyan sem lehet elvitatni. A csodálatos születést és annak előtörténetét ezen helyen nem kívánjuk ismertetni, azt, mint már korábban is említettük, egy másik fejezetben részletezzük. Viszont szólnunk kell - ha csak nagyvonalakban is -, arról a házról, ahol a fejedelem napvilágra jött. Bocatius kőbe vésett verse kapcsán még Bocskai életében [1606-ban] nyilvánvaló ténnyé vált születési helye, melyet a későbbiekben csak megerősített és pontosított Segesvári Bálint korabeli krónikája, melyből a ház pontos helyét is kétségek nélkül meg lehetett határozni. Mint írja: „25. octobris csinálták fel az Bocskai uram czimerét az Éppel János háza falára." 29 S, mint tudjuk ezen kőből faragott címer szerves része volt az 1606-ban felhelyezett kőtábláknak, melyek a fejedelem születésének körülményeit és a pénteki naphoz való kapcsolatát voltak hivatottak megörökíteni. A krónika napvilágra kerülése előtt csak arról volt tudomásunk, hogy Bocskai a kolozsvári Óvárban született: „ama épületek környékéről kapva otthont, amelyek Korvin Mátyásnak, a magyarok legdicsőségesebb királyának születésekor a napvilágot nyújtották". Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. köt. 165. p. 26