Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

Azonban Mátyás király és Bocskai szülőháza éppen ugyanarra a térre néz, így a születési hely pontos meghatározása még váratott magára. Azonban a Segesvári által említett ház már könnyen beazonosíthatóvá tette Bocskai születési helyét.

30 A tér, két egymással szembe lévő sarkán álló épület egyike Mátyás király születési helye, míg a másik - mely a néphagyomány szerint Mátyás idejében a Hunyadiaknak kápolnájául szolgált -, Bocskai István születési helye lett, amely az Eppel-ház nevet viselte.

31 Kolozsvárott az Eppelek hajdan a legerősebb szásznemzetségek egyikének számítottak, kik János Zsigmondnak voltak hívei. A Ferdinánd és János Zsigmond között fennálló trónviszály [1556-1557] körül János Zsigmond a Ferdinándhoz húzó Bocskai Györgyöt - a fejedelem apját az ún. Eppel-házba - amely a városi fogház, az ún. „torony" közelében volt - záratta.

32 Bocskai Györgyöt a kényszerű fogságba neje is önként követte. így történhetett, hogy e ház lett tanúja - 1557. január elsején, egy pénteki napon -, azon események kezdetének, amelyek végérvényesen meghatározták egy leendő fejedelem életútját, mely események nem csak a kőtáblákba, de az emberek örök emlékezetébe is bevésődtek. Bocskai István szülőháza (Kolozsvár, 2004.) Mátyás király szülőházának helyét, melynek átellenes találkozásánál áll Bocskai születési helye a következőképpen adja Balogh Jolán: „Helye a Szentlélek és a Torony utca találkozásánál kiszélesedő kis tér déli során a Klastrom utca sarkán, szemben az Óvár déli bejáratával (egykori kapujával), a későbbi Mátyás király utcával." Lásd: BALOGH Jolán 1985.165. p. 31 Éppel János háza, melyet korábban a Farkas-nemzetség bírt, amelynek egy részét a Pregardtok vették meg. 32 ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. köt. 165. p.