Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Kismarja vagy Kolozsvár?
A fentebb közölt teljes forrásanyagot, azonban éppen ő közölte le hiányosan - és nyugodtan kimondhatjuk - hiteltelenül, mivel éppen azon részt pontozta ki belőle, ami az irat későbbi keltezését bizonyítja: „Ideig való lakóháza B. E. (Boldog Emlékezetű) Eleink volt a Földvárban, amellynek emlékezetes hellyé még ma is fenn vagyon ... 23 de nem is volna illő ezzen helynek végképpen eltöröltetni, vagy elhányatni" 24 A kipontozott rész egyértelműen azt bizonyítja, hogy az irat keletkezésének idejében a földváron már nincs építmény: minden benne való építés nélkül. Ez, pedig nehezen elképzelhető 1606-ban, a fejedelem halálát követő napokban! A történeti források alapján azt is kijelenthetjük, hogy a Gyulai nótárius által készített kivonat mindenképpen 1704 után íródott, mivel 1704. július 26-án még Palocsay György a váradi ostromzár parancsnoka innen keltezte Szoboszlai hadnagyhoz intézett levelét. 25 Tehát az épület ekkor még meg volt! Nagy valószínűséggel a várat, vagy várkastélyt a többi magyarországi várral együtt az 1710-es években vagy azt követően rombolták le, hiszen 1793-ban a vidéken átutazó Towson Róbert a várról már csak múlt időben szól. 26 így ezen adatok alapján is azt kell mondanunk, hogy a kismarjai református egyház tulajdonában lévő irat semmi esetre sem tükrözheti az 1606-os állapotokat, de egyértelműen kivehető belőle, hogy az a kiváltságlevél „szülőföldünkről" szóló részletének erősítését, és annak továbbéltetését szorgalmazta. Ezt erősítette Habokai Márton kismarjai nótárius is, aki 1795-ben, kérdés-felelet formájában megírt kátéjában a következőket mondta, és tanította a hagyomány megőrzése érdekében: „Ks: Hol született ez a fejedelem? Fs: Ezenn Városnak az Északi részén levő Várban, a melly Várnak hellyé mostan is elevenen meg tettzik, és ugyan Hazájához viseltetett buzgó szeretetéből adott ennek a Városnak örökös szabadságot." 27 A pontozott helyről Varga Gyula által kihagyott eredeti szöveg a következő: „minden benne való építés nélkül"\ A bezárt idézőjel után következő sorok már megegyeznek az eredeti forrással. Lásd: VARGA Gyula 2004.493. p. A levelet idézi: OSVÁTH Pál 1896. 31. p. A fentiekhez lásd: OSVÁTH Pál 1896. 31-32. p., illetve SZAMOTA István 1891. 486. p. Itt jegyzendő meg, hogy ezen adatokról Varga Gyula is tudomással bírt! Lásd: VARGA Gyula 1978. 39. p. 36. jegyzet alatt. Lásd: TAKÁCS Béla 1975. 17. p.
