Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay bevádolása

tott sok fájdalmunk nekünk ...

,,4n Mint látjuk, Illésházy „segítőkézsége" ekkor már csak saját sorsának igazgatásában merült ki, érdemi segítséget már nem várhatott tőle a fejedelem. így az eltávozott, jobban mondva az „elmart" zsidó orvos távozását követően csak 6 hétig élt a fejedelem, s ekkor már egyetlen orvosról sem tesznek említést a történeti források. Sőt, már maga a fejedelem is csak Isten segítségében bízott: „Magunk állapotja felől írhatjuk kegyelmednek, még ágyban fekvő beteg emberek vagyunk és igen erőtlenséggel is, de jó reménységünk vagyon Istenünkben, hogy ez nyavalyánkból napról-napra meggyógyítván, megadja egészségünket ..." Hogy a további soraiban mire és legfőképp kire gondolt a fejedelem, abban nehéz állást foglalni: „...nem tagadhatjuk bizony uram, elég sok lator ember forgódott körülünk, kik életünket el akarták fogyatni és Isten reánk bocsátotta volt őket, kiknek alattomban való cseleködetek napról-napra az nap fényére kinyilatkozik és az egész világnál nyilván kell lenni."

412 1606. november 27-én a fejedelem - mintegy utolsó próbálkozásaként- még elküldte betegsége leiratát Illésházynak, hogy azok alapján tanácsot és gyógyszereket kérjen számára: „Mit irtanak az doctorok nyavalyánk felől in genere, most fölviszik kegyelmednek, lássa ha valamit concludáltathat Bécsben felőle és azután hasznos orvosságokkal alájöhet, legyen azon kegyelmed, ne vonja meg magát az mi szolgálatunktól és ne féljen úgy nyavalyánktól, nem olyan veszödelmes közel is az mi körülöttünk való forgolódása a mint elaltattak némely emberek"

413 De sem a várva várt tanács, sem a remélt gyógyszerek nem érkeztek meg a fejedelemhez, sőt a nevezetes kórtörténeti leírás sem került még elő. Ki tudja miért? KÁTAY BEVÁDOLÁSA Az igazi fordulópontot azonban 1606. augusztusa jelentette, ekkor nemcsak Bocskai élete pecsételődött meg végérvényesen, de egyben Kátay Mihályé is. Ekkorra tehető az az időpont, amikor Illésházy Kátayt megvádolja Bocskai elárulásának tettével. 411 SZILÁGYI Sándor 1878. 645. p. A Bocskai által Illésházynak írt levél teljes egészét lásd uo. 644-645. p. 412 Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9. p. 413 Lásd: MOLNÁR Béla 1942. 9.